MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/591

531 rosképbe. Még ebben az évben átadják az Örs vezér téri bevásárló központot. Fél évvel előbb vehetik majd birtokba a budapestiek a metrónak a Nagyvárad tér—Kispest—Kőbánya közötti szakaszát és még az idén a Délpesti Kórházat. Városfejlesztésünk azért is lehetett eredményes, mert a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok jó gazdaként tervszerűen és takarékosan gazdálkodtak. A lakosság felelőssége és segítőkészsége is növekedett a város ügyei iránt, segítették, hogy a költségvetésből a társadalmi összefogás útján a maximális eredmény szülessen. Fővárosunk a VI. ötéves tervben is több új fontos létesítménnyel gazdagodik majd, amelyek alapjait részben már leraktuk. A tömeges és komplex lakásépítés folytatásán kívül készül a Duna-parti szállodasor, az új Budapesti Nagy Sportcsarnok, az első szemétégetőmű, az újabb metrószakasz, épülnek a közlekedési csomópontok, átépítik az Arpádhidat, elkészül a gellérthegyi víztároló, stb. Ezek a beruházások a következő tervidőszak fontosabb fejlesztései közé tartoznak. Az ország mindenkori gazdasági helyzetével összhangban alakul a városfejlesztés. Az eredeti tervhez mérten csökkentek lehetőségeink, miközben minden területen tovább nőtt a lakosság igénye. Ebben a helyzetben még nyilvánvalóbbá lettek azok a feszültségek, amelyekkel a jövőben is számolni kell. Anyagi lehetőségeinkből az eddiginél nagyobb részt kell fordítani meglevő építményeink fenntartására, korszerűsítésére, körültekintőbben és ésszerűbben kell rangsorolni, hogy mikor, mit és hogyan fogunk építeni. Ezért különösen fontos feladataink mérlegelése. Olyan színvonalra jutottunk, hogy meglevő értékeink óvása, jó hasznosítása — a felújítás, a rekonstrukció — az új építkezésekkel egyenrangú feladattá vált. A városfejlesztési feladatokat továbbra is a kerületek közötti színvonal különbség figyelembevételével kell meghatározni, és ehhez a budapestiek megértő, cselekvő részvételét továbbra is fel kell használni. Gondjaink nemcsak mai gondok, megoldásuk sem szorítható bele egy, vagy két ötéves tervbe. Ezért a Fővárosi Tanáccsal, az illetékes állami szervekkel együtt kidolgoztuk az ipar, a lakásgazdálkodás, a lakásépítés, a közlekedés, a közművek, az egészségügy fejlesztésének távlati tervét. 2. A tömeges lakásépítés, elosztás és csere, az infrastruktúra alakulása A fővárosban a fejlesztési feladatok közül nagyságrendjét és társadalompolitikai jelentőségét tekintve, 22 változatlanul a lakásépítés áll az első helyen. Az V. ötéves tervben annyi pénzt költünk lakásépítésre, mint amennyi a IV. ötéves terv teljes városfejlesztési összege volt. Az V. ötéves tervben 90—100 ezer lakás felépítését terveztük. Ez megfelelt a pártértekezleten megjelölt fejlesztési elsődlegességnek és a realitásoknak. A tervezett célcsoportos lakésépítés várhatóan a terv szerint alakul. A telepszerű, többszintes magánerős lakásépítés azonban a tervezett 20—22 ezer helyett várhatóan csak 12—14 ezer körül lesz. Ehhez a konstrukcióhoz tartozik a vállalati támogatású munkáslakás építés is. Pártértekezletünk 1975-ben is bírálta az itt tapasztalható huzavonát, sürgette ennek az építési formának javítását. Az előbbrejutás rendkívül nehéz, pedig ebben a tervidőszakban most először, minden telepszerű, többszintes magánerős lakáshoz a Fővárosi Tanács átlagosan 160 ezer forinttal járult hozzá: közművek, utak előkészítésével, építésével. Ennek ellenére a rossz előkészítés és az építőipari teljesítőképesség hiánya miatt a tervet nem teljesítettük. Az egyéni, a társasház és a családiház-építkezésben a tervezetthez képest 3—5 ezerrel több lakás átadása várható. Az utóbbi négy év alatt 250 ezer fővárosi költözött új, vagy már régebben épült, de többségében összkomfortos lakásba. A szanálásokat is pótolva 1976—1980 között 61 ezerrel nő a budapesti lakásállomány és 1980 végére túllépi a 760 ezret. Az elkészült új lakások javítják a lakásállomány minőségi összetételét is, tovább csökken a nem összkomfortos, az egyszobás és növekszik a két, illetve többszobás lakások aránya. A jövőben is hasonló tempóval folytatjuk az új lakónegyedek, városrészek építését, a peremkerületek korszerűsítését, a belső kerületek rehabilitációját. Erőfeszítéseink és a példátlan fejlődés ellenére, az építőipar — főleg a munkaerőhiány miatt — nem tudja teljesíteni a lakásépítési programot. A terület előkészítésében az ötéves terv elejére kialakult másfél éves elmaradás és a szakipari teljesítőképesség hiánya eleve zavarta a munkát, a lakásépítés, a lakásátadás folyamatosságát. A lakások átadása zömmel az év utolsó negyedére esik, ennek kapkodás, a minőség romlása a következménye. Az ütemesebb, jobb minőségű lakásépítést feltételezi a második 15 éves lakásépítési terv, amelynek társadalompolitikai jelentőségét tovább növeli, hogy a lakásigénylők száma Budapestéül 60 ezer. Ez a szám roszszabb az országos átlagnál: a lakásigénylők 43 százaléka a fővárosban van. A lakásigénylők számának növekedési oka igen eltérő. Vannak, akik évtizedek óta nem rendelkeznek önálló lakással. A családok