MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/585

6?b A dinamikus fejlesztési politikát folytató, a termelésük jelentős részét exportáló vállalatok közül néhány pénzügyileg nehéz helyzetbe került, hosszabb -rövidebb időre fizetésképtelenné vált. Nehezen tudták követni a nemzetközi piacon mind kiélezettebb versenyt és a nemzetközi valuták inflálódása miatti hazai devizaszorzók leértékelését. 1979-ben egy részük a közös erőfeszítések révén jobb helyzetbe került. A hazai vállalati fizetési és szállítási fegyelem sem kielégítő, ami rendkívüli módon zavarja a jól dolgozó vállalatok munkáját. A fővárosi vállalatok beruházásai az V. ötéves terv első négy évében megközelítették a 200 milliárd forintot. A budapesti ipari szervezetek beruházásaiknak mintegy 45 százalékát ebben az ötéves tervben is vidéki ipartelepek fejlesztésére fordítják. A budapesti ipar átfogó és összehangolt rekonstrukciója viszont sem megfelelő tervvel, sem a meglevő anyagi lehetőségekkel nincs biztosítva. Kivételt képez néhány kiemelt nagyipari vállalat, amelynek rekonstrukciója eredményesen halad. A gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének, exportjának bővítésére, a budapesti trösztök, vállalatok, szövetkezetek hitelekkel, saját eszközeikkel együtt — több mint 51 milliárd forint költséggel, 155-féle fejlesztést terveztek. Tizenhárom fővárosi székhelyű vállalat használja fel e hitelek kétharmadát. A fejlesztési tervek összhangban vannak a termelési szerkezet korszerűsítésére hozott határozatokkal. A fejlesztések eredményeként nő az új gyártmányok termelésének aránya. Dinamikusabb a rekonstrukció, s ez gyorsítja a korábbi viszonylagos technikai, technológiai elmaradottság fölszámolását. 2. A kivitelező építőipar tevékenysége A Budapesti Pártbizottság az elmúlt években többször foglalkozott a főváros építőiparával és a komplex lakásépítés helyzetével. A Központi Bizottság 1978. októberi határozata után a fővárosban kommunista aktíván határoztuk meg az építőipar feladatait és konkrét javaslatokat dolgoztunk ki a minisztériummal és főhatóságokkal a közös tennivalókra. Az V. ötéves tervben minden eddigi középtávú tervhez képest nagyobb feladatok megoldására kellett vállalkoznia a fővárosi építőiparnak. A budapesti székhelyű építőipar az országosnak 45%-a. A főváros 57 százalékban részesedik a budapesti székhelyű építőszervezetek termeléséből, ez két százalékponttal kevesebb, mint 1975-ben volt. Építőipari szervezeteink 137 ezer főt foglalkoztatnak. A vidéki munkavállalók száma 65 ezer, amelyből naponta 23 ezer dolgozó ingázik. A vidéki építőipar szerepe nagyobb lett a fővárosban, mint a korábbi években bármikor volt. Helyzetünkre jellemző, hogy már a tervet nagyobb igényekkel kezdtük, mint amennyi építőipari kapacitással rendelkeztünk. Az igény és a teljesítőképesség közötti különbségek tovább fokozták a meglevő feszültségeket. A budapesti építőipar termelésének eredményessége elmaradt az országos átlagtól, egyebek között a termelő berendezések kihasználatlansága, szétforgácsoltsága és szervezetlenség miatt. Az építőiparnak változatlanul két gyengesége van: a nem kellő minőség és a termelés ütemtelensége. Az építőipari tervezésben, a városkép esztétikai alakításában is gondokkal találkozunk, csakúgy, mint a beruházások tervezésénél és kivitelezésénél, az ésszerű takarékosságnál. Az építőipari munka szervezettségének színvonala vállalatonként eltérő. Más a hagyományos módon építkezőknél és más a házgyári termékek szerelését végző vállalatoknál. Más az állami vállalatoknál és más a szövetkezeteknél. A magas színvonalú technológiai üzemszervezés csak az elmúlt években kezdett elterjedni, de megtalálható még a szervezettség alapelemeit nélkülöző munka is. Sok a kieső idő, a munkaórák 20 százaléka elvész. Ez összefüggésben van a munkaszervezés alacsony színvonalával; azzal, hogy az építőszervezetek egyidejűleg sok helyen dolgoznak, erejüket szétaprózzák. Az V. ötéves terv idején a fővárosban felépül számos létesítmény. Több lakást, gyermekintézményt, termelőüzemet adtak át az építők, mint korábban. A lelkiismeretesen végzett munka azt eredményezte, hogy javult a minőség is, ezt segítette, hogy jobb az építőanyagok, szerelvények minősége és az ellátás is, így ma már többségében nem a felhasznált anyagokon múlik a hibamentes építés, hanem elsősorban emberi tényezők, hozzáértés, fegyelem függvénye. Azzal is számolnunk kell azonban, hogy az építőipar sokféle vállalatból áll, illetve sokféle szakvállalat közreműködésével dolgozik. Ezek jórészt más-más felügyelet alá is tartoznak és a köztük való együttműködés sem mindig kielégítő. 3. A foglalkoztatottság és a főváros munkaerőhelyzete Az V. ötéves tervben tovább szaporodtak a korábbi években kialakult munkaerőgondok és ebből eredő feszültségek. De ez nemcsak az ipar gondja, 15