MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/583

II. A fővárosi gazdálkodó szervezetek munkája 1. Budapest gazdálkodása, a fővárosi ipar fejlődése A budapesti székhelyű ipar továbbra is megtartotta kiemelkedő helyét az országban, de aránya a vidéki ipartelepítés és iparpolitika eredményeként 40 százalékra csökkent. A Budapesten települt ipar 27%-a az országénak, ugyanakkor az exportban ennél lényegesen nagyobb. A fővárosi székhelyű ipar hazánk ipari exportjának mintegy ötvenszázalékát adja. Az ipari vállalatok és szövetkezetek az 1975-ös márciusi pártértekezlet határozatainak végrehajtásáért nagy erőfeszítéseket tettek, s ennek eredménye, hogy tovább nőtt az ipari termelés, növekedett a termelékenység, gyorsabb a fővárosban a szelektív-intenzív iparfejlesztés. Az V. ötéves terv első négy évében a fővárosban települt ipar termelése 16,6%-kal növekedett. A növekedés üteme alacsonyabb, mint amilyen a IV. ötéves terv hasonló időszakában volt és a tervezettől is elmarad, de összhangban van az országos szintű gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. Az ipari termelés növekedési üteme a fontosabb ágazatokban eltérő. A progresszív iparágakra továbbra is a nagyobb ütem a jellemző, s ez megfelel az 1975-ös pártértekezlet határozatainak és a Központi Bizottság 1978. decemberi határozatának is. Az V. ötéves tervben Budapesten az ipari termelés növekedése száz százalékig a termelékenységből eredt. Itt már több éve tartó kedvező folyamatról beszélhetünk. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés évente 5,3 százalékkal emelkedett. Jelentősek a technológiai korszerűsítések, több iparágban modern berendezések működnek. Ezek is javították a termelékenységet és biztosították a termékek minőségi színvonalának emelését. E kétségtelen jó eredmények mellett romlott az állóeszközök kihasználtsága. Az új beruházásoknál a tervezettnél általában lassúbb az termelés felfutása, alacsony a műszakszám és nem készülnek fel időben a szakképzett munkaerő biztosítására. A Központi Bizottság 1978. decemberi határozata után a gazdaságpolitikai munka eredményessége fokozódott és a népgazdaság egyensúlyának megteremtéséért, a termékszerkezet változtatásáért és a hatékonyság javítása érdekében tett intézkedések nyomán a múlt évben csökkentek a kedvezőtlen jelenségek és a fővárosban is megkezdődtek a pozitív irányú folyamatok. A határozatoknak megfelelően növeltük az exporttermelést, csökkentettük az importot és eredményeket értünk el az ésszerű takarékosság területén is. Fontos feladatunk volt — a Központi Bizottság 1977. októberi határozatából adódóan — az ipar szerkezetének változtatása. Figyelembe kellett vennünk a fővárosi ipar országos szerepét, helyi adottságainkat, azt, hogy jelentős eszközállományunk van, jó a tudományos háttér, az ipari tradíció és ugyanakkor nagy gondunk a munkaerőhelyzet kedvezőtlen alakulása. A gazdálkodás eredményességének javítása főként a világgazdaság változásának időszakában került előtérbe. Nehezebbek a gazdaság fejlesztésének belső és külső feltételei, mint az előző években, s így a fejlődés a jövőben csak a versenyképesség, a minőség, a termelékenység, a gazdaságosság együttes javításával biztosítható. A Budapesti Pártbizottság és munkabizottságai tekintettel a főváros iparának 13