MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/580

f£& szellemi foglalkozásúak aránya. Sokszor a vállalatnál, hivatalban és más intézményekben létszámmal pótolják a technikai elmaradást, a munka szervezetlenségét. A kívánatos létszámcsökkentést vagy átcsoportosítást ott sikerült elérni, ahol ésszerűen szervezték a munkát, gondoskodtak a műszaki-technikai fejlesztésről, egyszerűsítették az ügyvitelt. Vannak olyan munkaterületek is, ahol ténylegesen munkaerőhiány van. Kevés például a képzett bérelszámoló, munkaügyis, normás, könyvelő, gépírónő. Ennek egyik oka, hogy az e feladatokra képzettek más munkakörben helyezkednek el. Az alkalmazottak között is növekszik a párt befolyása. A budapesti párttagság 13,9 százaléka alkalmazott. Olyan felelős munkát végző párttag alkalmazottakról van szó, akik tevékenységének nagyrésze országos hatású, így közvetlenül részesei társadalmi életünk változtatásának is. 4. A nők szerepe a főváros életében Az elmúlt öt évben további erőfeszítéseket tettünk, hogy javítsuk a fővárosban élő és dolgozó nők helyzetét. Az anya szerepe a családban, az anyaság vállalása nagyobb társadalmi megbecsülést kapott. A vállalatok, intézmények igen sokat tettek az édesanyák megbecsüléséért, munkájuk jobb anyagi erkölcsi elismeréséért. A nők munkavállalása, foglalkoztatása csaknem teljes. A társadalmi életben való részvételük, szakmai tudásuk, vezetői tevékenységük évről évre jobb. A Budapesten települt szocialista iparban dolgozók 45,9 százaléka nő. A belkereskedelemben és a nem anyagi szolgáltatást végző ágazatokban ennél jóval nagyobb a dolgozó nők aránya. A fizikai foglalkozású nők 25 százaléka szakmunkás, 75 százalékuk betanított és segédmunkás. A szakmai színvonalkülönbség eltérő jövedelmi viszonyokat teremt. Ez indokolt, de az nem, hogy a hasonló, vagy azonos munkát végző férfiak és nők bére között is vannak jelentős különbségek a férfiak javára. A párt, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők sokat tettek az azonos teljesítmények elismeréséért. Ennek a törekvésnek van is eredménye, de a bér és jövedelmi aránytalanságok korántsem szűntek meg. A nők vezetői megbízása is elmarad a lehetőségektől. Több vezetésre alkalmas nő van, mint amennyit funkcióba állítanak. Még olyan helyeken is szívesebben fogadnak férfi vezetőt, ahol a dolgozók nagy többsége nő. Sokhelyütt a nők maguk is szívesebben fogadnak el férfi vezetőt. A nők részvétele a közéletben szerteágazó. Tömegesen vállalnak feladatokat párt, szakszervezeti, ifjúsági, tanácsi és lakóterületi munkából. Különösen sokan vannak olyan munkakörben, ahol közvetlenül kell a dolgozó emberek ügyeivel foglalkozni. A pártban arányukhoz közelítően kapnak bizalmat a pártalapszervezetek vezetőségeiben és a felsőbb pártszervekben. Igaz, hogy az arány megőrzése mindig nagy figyelmet és erőfeszítést követel a jelölő bizottságoktól. Javultak a nők élet- és munkakörülményei. Az új beruházásokkal, korszerűsítésekkel csökkent a munkahelyi ártalom. Javult a nők egészségügyi, szociális ellátottsága. Bővültek a családok életét megkönnyítő szolgáltatások. A gyermeknevelést szolgáló intézkedések lehetővé tették, hogy az édesanyák hároméves korig gyermeküket nyugodtan, társadalmi segítséggel nevelhessék. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma csökkent. Ennek szociális, egzisztenciális okai is vannak: a segélyt igénybe vevő kismamák évekre kiesnek szakmájukból, jövedelmük kevesebb, s rendkívül nehéz visszatérésük a munkába, mert ismereteik megkopnak és szakmai hátrányba kerülnek a folyamatosan dolgozó társaikkal szemben. A nők munkája, közéleti szerepük, vezető megbízatásuk, de különösen az édesanyák helyzetének javítása, az anyaság, a család megbecsülése, nem egy réteg ügye csupán; társadalompolitikai kérdés. 5. A fővárosi ifjúság helyzete Budapest lakosságának egynegyede 14—30 éves korú fiatal, a foglalkoztatottak több mint egyharmada 30 éven aluli. A tanulóifjúság létszáma demográfiai okok miatt csökkent az utóbbi években, de a 80-as évek elejétől létszámuk újra növekszik. A párt ifjúságpolitikája nyomán az ifjúság nevelése, a fiatalokról való gondoskodás társadalmi ügy. A fővárosi ifjúság politikai magatartását, szocialista elkötelezettségét cselekvőkészsége bizonyítja. A fiatalok többsége magáénak érzi a párt politikai törekvéseit, a szocializmus építését. Jellemzőjük: az önállóság, tenniakarás, kritikus szellem, őszinteség, nyíltság. Az ifjúság megítélése ma már reálisabb, mint korábban volt, de nem mindenkor egységes. Még a párton belül is előfordul, hogy feladjuk azt az alapelvet, hogy mindenkit, a fiatalt is, elsősorban munkája, gondolkodása és cselekedetei 9