MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/581

52 A szerint ítéljünk meg. Előfordul, hogy egyes kirívó jelenségekből az egész ifjúságra vagy annak na­gyobb csoportjára mondunk elmarasztaló véleményt Az ilyen, indulatoktól sem mentes ítélet nem erősíti a párt és az ifjúság kapcsolatát, nem mozgósítja az ifjúságot, hogy önerejéből is küzdjön a soraiban meglevő kirívó, közösségellenes magatartású fiata­lok neveléséért. Az ifjúság élet- és munkakörülményei, tanulási, művelődési feltételeit tovább javultak. Az elmúlt években a fővárosi fiatalok sok országos és budapesti feladat megoldásában vettek részt: jelen vannak a szocialista brigádokban, tízezrével dolgoznak a nyá­ri építőtáborokban, a városfejlesztés társadalmi támogatásában. A társadalmi, gazdasági, politikai változások ha­tása érződik az ifjúság politikai magatartásában, a munkában és a tanulásban. A szocialista életmód terjedésével a fiatalok mindjobban saját életük formálóivá lesznek. Értékrendjüket befolyásolják az életkörülmények, a jövedelmi lehetőségek, a csa­ládalapítás, a pályakezdés gondjai, de a felnőttek példája is. Az ifjúság a legtöbb figyelmet, gondoskodást, eszmei-politikai nevelést igénylő réteg. A Budapesti Pártbizottság megvizsgálta a fővá­rosi fiatalok eszmei-politikai nevelésének helyzetét és körültekintően meghatározta a feladatokat. A munkában való részvétel sokat javult, a felelős­ség tovább erősödött az elmúlt években. Ezért is meg kell nekik adni azt a bizalmat és türelmet, amelyet a mai felnőtt nemzedék kapott a felszaba­dulás után. Gyakori még, hogy a rátermett, felkészült fiatalokat is csak bátortalanul, fontolgatva állítanak felelős munkakörbe, s mindig kevesebbet, mint ameny­nyire lehetőség volna. Vannak persze az ifjúságnak itt a fővárosban is olyan csoportjai, amelyek kerülik a munkát és ká­ros divatoknak hódolnak. Vannak még, akik nem fejezik be az általános iskolát, életmódjuk, gondolko­dásuk idegen a társadalomtól, sőt családjuktól is. Egyesekben fölerősödött a tulajdon iránti vágy, az anyagiasság, az önzés, a karrierizmus, ideál lett a léha életmód. Az ifjúság egyes csoportjaira hat a burzsoá ideológia és káros tettek is tapasztalhatók. Időnként a nacionalizmus jelentkezése, a szocializ­mus eredményeinek lebecsülése, a kozmopolitizmus zavarják gondolkodásukat és befolyásolják magatar­tásukat. Egyes ifjúsági csoportokban — részben a tájékozatlanságuk miatt — tovább élnek a tőkés vi­lág iránti illúziók. A téves nézetek ellen csak úgy tudunk eredményesen küzdeni, ha gondoskodunk a 10 fiatalok munkájának, tanulásának, szórakozásá­nak feltételeiről és marxista eszméket, értékes tár­sadalmi ideálokat kapnak tőlünk. A jogos kritika mellé adjunk több családi, emberi segítséget is, hogy a saját jövőjükért nagyobb hittel, meggyőződéssel ta­nuljanak meg és tudjanak is azokért küzdeni. A család, az iskola, a pártszervezetek, a KISZ, a társadalmi szervek, a munkahely felelősen, de a szükségestől elmaradó mértékben vállalnak ma még részt az ifjúság társadalmi szerepének növelé­séből. Az ifjúság nevelése, felelős megbízatásuk kö­zös ügy. 6. Nyugdíjasok a fővárosban A főváros lakosságának több, mint 23 százaléka, 488 ezer fő nyugdíjkorhatáron felüli. Nyugdíjban — a rokkantsági nyugdíjakkal együtt — összesen 470 ezer fő részesül. A nyugdíjasok növekvő száma, társadalmi hely­zetük azért is nagy figyelmet kíván, mert a nyugdí­jasok aránya a jövőben tovább nő. Az elmúlt években jelentős központi intézkedé­sek születtek az idős emberekért. Javította életkö­rülményeiket az 1979. januári nyugdíjemelés is. A nyugdíjasok anyagi helyzete azonban igen külön­böző. A dolgozó és a közelmúltban nyugdíjba ke­rültek általában jobb anyagi viszonyok között él­nek társaiknál. Az egyedül élők, az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők változatlanul rászorulnak a társadalmi támogatásra. Társadalompolitikai gond a nyugdíjak reálértékének csökkenése, a régi és az új nyugdíjak összege közötti különbség is. Budapesten az elmúlt években 432 szociális ott­honi férőhelyet és az öregeknek 14 napközi otthont építettek. Az elhelyezési lehetőségek azonban — különböző okok miatt — nem javultak. Viszont bővült a házi szociális gondozás, a szociális foglal­koztatók hálózata. Rendszeres és soronkívüli segély­ben részesülnek a leginkább rászoruló idős, egyedül élő emberek. De ezek az intézkedések nem oldják meg mindennapi gondjaikat. A főváros állami és társadalmi szervezetei a köz­ponti intézkedéseken kívül is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nyugdíjas és a nyugdíjas korú lakosság életkörülményeinek javítására. A nyugdíjasokkal, az idős emberekkel való állandó foglalkozás nemcsak anyagi intézkedést jelent. Az idős emberek közérzetéről, közéletiségükről, sok évtizedes tapasztalataik mai hasznosításáról van szó. A nyugdíj­ba vonulás semmiféle vonatkozásban nem jelent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom