MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/58

van azonban olyan intézet is, amely költségvetésének több mint loo százalékát ! Ezzel kapcsolatban nagyon sokszor elhangzanak bizonyos veszély-jelek. Azt hiszem, önmagában egy veszély-jel nem lehet indok arra, hogy egy adott kezdeményezést rossznak Ítéljünk meg, hiszen az elektromos áram bevezetésével elektromos baleseti veszély állt elő, és ugyanigy van a közlekedéssel is, mégsem jut senkinek sem az eszébe, hogy akár az autóközlekedést, akár az elektromos áram használatát kizárja. Tehát a kutató intézetekben ezekkel a veszélyekkel számolni kell és meg kell csinálni a „baleseti óvórendszabályokat". Nem lehet azonban ezt teljesen általánosságban megszabni, - ez intézeti teendő ! Ha saját intézetem vonatkozásában nézem a gyakorlatot, ugy látom: mivel az ipari üzemek, minisztériumok rendelkeznek olyan összegekkel, amelyeket megrendelés formájában kutatásra tudnak forditani, ez ma lehetőséget ad számukra arra, hogyha egy kutatási feladatot akarnak elvégeztetni, megtalálják a megfelelő kutató intézetet. Problémásnak látom azonban még ma is a forditott utat: tehát hohogy gyan lehet elérni azt, ka egy kutató intézetben kidolgozzanak egy megfelelő eljárást, s az az eljárás átmenjen az iparba ? A kutató intézeteknek ugyanis nincs erre megfelelő anyagi alapjuk, s a legutóbb megjelent -gmimmá ymgéCTiiagym fcajaaato áll ami-pénz ügyi rendelet sem biztosit erre megfelelő alapot. Azt hiszem, ez meghaladja az intézeti hatáskört, az intézeti lehetőségeket, pedig a probléma megérdemli a figyelmet. A korábbi tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy az ipar részéről felmerülő problémák tudományos amguobáá: megoldása hasznos, de ugyanúgy hasznos a forditott ut is, hiszen előfordul, hogy a prob5Z