MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/364

III. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése Elismerően szólt a párttagság azokról az intéz­kedésekről és erőfeszítésekről, amelyeket a párt, a kormány tett. A szocialista demokrácia fejlesztése találkozik a párttagság egyetértésével. Helyeslik a taná­csok jogkörének bővítését, a tanácsok önálló­ságának növelését. Helytelenítik, hogy a fel­sőbb szervek még sok esetben maguknak tart­ják fenn a döntési jogot olyan ügyekben is, amelyeket helyben gyorsabban és eredménye­sebben meg lehetne oldani. Igénylik, hogy a tanácsok konkrétabban foglalkozzanak a lakos­ság észrevételeivel és javaslataival. Határozot­tabb fellépést várnak a bürokratikus, lélektelen ügyintézés ellen. Kifogásolták, hogy az állam­igazgatási szervezet elmaradt a társadalmi és a gazdasági élet fejlődése által támasztott köve­telményektől. A párttagság nagyra értékeli, hogy Budapes­ten és az országban meghatározó a szocialista törvényesség, jó a közbiztonság. Ugyanakkor szigorúbb felelősségrevonást, erélyesebb fellé­pést tartanak szükségesnek a népgazdaság el­leni bűntettekkel, a garázdasággal, a huliganiz­mussal szemben. Kifogásolták, hogy a rendőri­karhatalmi szervek esetenként elmulasztják a határozott beavatkozást olyan esetekben is, amikor az feltétlenül indokolt lenne. Bírálták, hogy törvényeinkben sok a „kis­kapu", s ezt az ügyeskedők kihasználják. A minisztériumoktól, a felsőbb államhatalmi szer­vektől következetesebb irányító munkát várnak, gyorsabb és átgondoltabb intézkedéseket igé­nyelnek. Javasolják a népi ellenőrzés fejleszté­sét, hatáskörének bővítését. Erőteljesen aláhúzták, hogy tovább kell nö­velni a közhivatalokban dolgozó kommunisták felelősségét a párthatározatok végrehajtásában. Az alkotmány módosítását általában idősze­rűnek tartják. Javasolják, hogy az alkotmány módosítására vonatkozó tervezetet bocsássák széles körű vitára. Néhányan úgy vélekedtek, hogy a módosításra csak a szocializmus teljes felépítése után kerüljön sor. Voltak, akik a né­pi demokrácia elnevezés helyett a proletár­diktatúra megfogalmazást tartanák indokolt­nak. A pártértekezlet egyetért az állami élet és a szocialista demokrácia helyzetéről adott értéke­léssel. A munkáshatalom erősítéséért népi de­mokratikus államunk, a szocialista demokrácia osztályalapon történő továbbfejlesztését kiemel­kedően fontos feladatnak tartja. Külön figyel­met kell fordítani az üzemi, a munkahelyi de­mokrácia erősítésére. A budapesti párttagsággal egyetértve szüksé­gesnek tartja az államapparátus szervezetének, tevékenységének tökéletesítését, hogy növeked­jék munkájának hatékonysága, csökkenjenek bürokratikus vonásai, fokozódjék a választott testületek irányító-ellenőrző szerepe. Helyesnek tartja a szocialista törvényesség további erősí­tését, a népgazdaság, a közösség érdekeit sértő bűntettek, a garázdaság és a huliganizmus el­leni határozottabb fellépést. A pártértekezlet időszerűnek tartja az alkot­mány módosítását. Nem ért egyet azzal a javas­lattal, amely szerint a módosítás csak a szocia­lizmus teljes felépítése után indokolt és lehet­séges, továbbá azzal sem, hogy a népi demok­rácia helyett, a proletárdiktatúra megfogalma­zást használjuk. IV. A szocialista gazdasági, építő munka Gazdasági fejlődésünkről, az irányítási reform eredményeiről a párttagság véleménye meg­egyezik az irányelvekben foglaltakkal. Ugyan­akkor e kérdéssel kapcsolatban bontakozott ki a legaktívabb vita. A budapesti kommunisták álláspontja, hogy elsősorban azokat az okokat kell feltárni és megszüntetni, amelyek akadá­lyozzák a továbbfejlődést. A vitázok leggyak­rabban a munkaerő-gazdálkodással és a munka­fegyelem lazaságával foglalkoztak. Általános a vélemény, hogy az ezekre ható ösztönzők nem elég hatókonyak, s ezért adminisztratív rend­szabályokat sürgetnek. Helytelennek tartják, hogy a nagy eszközigénnyel dolgozó vállalatok más vállalatokhoz képest hátrányosabb hely­zetbe kerülnek. A termelékenység alakulását nem tartják ki­elégítőnek, s hangsúlyozzák a műszaki fejlesz­tés meggyorsításának fontosságát. Szóvá tették, hogy elég sok helyen a műszaki fejlesztéshez nincs elegendő anyagi erő, s az ösztönzők első­sorban munkaerőszerzésre, kevésbé a műszaki fejlesztésre késztetik a vállalatokat. Szigorú és rendszeres ellenőrzést javasolnak a műszaki fej­lesztés hatékonyságának elősegítésére. Kifogá­solják, hogy a fővárosi üzemek a műszaki fej­lesztési alapok nagy részét indokoltlanul vi­déki gyáregységeikre költik, s Budapesten elha­nyagolják a fejlesztést. A kommunisták igénylik, hogy a pártszer­vezetek hatékonyabban ellenőrizzék a gazda­sági tevékenységet. Kifogásolták, hogy gyakran a csoport- és az egyéni érdek érvényesül a társadalmi érdek ro­vására. Kifogásolták, hogy sok kisipari szö­vetkezet nem veszi ki megfelelően a részét a lakossági szolgáltatásokból. Élesen bírálták a beruházások elhúzódását különösen az építő és az építőanyagipar rossz munkaszervezését. Szóvá tették, hogy bérezési rendszerünk és gyakorlatunk nem szolgálja elég következetesen a szocialista elosztás elvét. Több helyen a nők nem kapnak a férfiakkal 7 3 £4

Next

/
Oldalképek
Tartalom