MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/343

Felsőfokú oktatási intézményeinkben az 1969/70-es tanévben 26 746 fiatal tanult. A Budapesti Pártbizottság rendszeresen foglalkozott az egyetemi és a főiskolai munkával. Megvizsgálta a négy nagy egyetem oktató-nevelő munkáját, az egyetemi pártbizottságok tevékenységét, s határozatot hozott a munka javítására. Különösen az utóbbi két évben kedvezően fejlődött a felsőfokú szakemberképzés. Fejlődtek az oktatási formák és módszerek. A reformtervek szerint tanuló egyetemisták és főiskolások szakmai felkészültsége jobb, mint a korábban végzetteké. Az eredmények azonban intézményenként és szakonként egyenlőtlenek. Ennek egyik oka, hogy több intézményben hiányosak az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek, s a tanulók túlterheltek. Nem megfelelő az oktatásban az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Helyenként még nem sikerült következetesen véghezvinni az oktatási reform által igényelt korszerűsítést. Egyetemi oktatóink körében él az a szemlélet, hogy az egyetemi reformot befejezett tényként fogják fel, holott a reform állandó, céltudatos és folyamatos korszerűsítést igényel. Akad olyan egyetemünk, például az Orvostudományi, ahol az oktatási reform kezdeténél tartanak még csak. Állandó és aktív politikai és szervező tevékenység, valamint szemléletformáló munka szükséges azért is, hogy egyetemi oktatóink körében megértessük a nevelőmunka hármas egységének fontosságát, azaz biztosítsuk a képzés folyamatában az oktató, a nevelő, a tudományos munka egységét. A párt- és állami szervek — a KISZ és a hallgatók bevonásával — egyetemeinken sikeresen kidolgozták az új szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszert, ezt bevezették, s kimunkálták az egyetemek új szervezeti és működési szabályzatát. Felsőfokú oktatási intézményeinkben javult a tatanulmányi fegyelem. A diákok között általában nyugodt a politikai légkör, szilárdult a párt és a kormány iránti bizalom. Politikai értékítéletekben mindinkább visszatükröződik társadalmunk stabilitása, szocialista fejlődése. Javuló — bár sok ellentmondással terhes — az ideológia-politikai nevelőmunka. Figyelmeztető jelenség azonban, hogy egyes hallgatók párt- és rendszerellenes magatartást tanúsítottak, ezért velük szemben törvényes eljárást kellett lefolytatni. Politikai munkánk gyengesége, hogy a hallgatók egy jelentős része önként vállalt tanulmányi és társadalmi kötelezettségeit közönyösen végzi, kisebb, de rendkívül aktív csoportja pedig nagymértékben túlterhelt, ami érezteti hatását tanulmányi eredményeiben. A hallgatók egy része pedig társadalmi életünk még meglevő ellentmondásaiból túlzó és általánosító kökövetkeztetéseket von le. Ezért még nagyobb erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy az egyetemi oktatók és segítségükkel az ifjúság körében tovább növekedjék pártunk politikai befolyása, erősödjék a hallgatók tisztánlátása. Az egyetemi párt- és KISZ-szervezetek jobban használják ki az egyetemi élet demokratikus fórumait, az egyetemek új működési szabályzata adta lehetőségeket. A beszámolási időszakban, mint kiemelkedő politikai feladattal, rendszeresen foglalkoztunk a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatásával és oktatásával. Munkánk nyomán is javult a középiskolákban a fizikai dolgozók gyermekeinek felkészítése. A korábbinál jobb az egyetemi felvételi bizottságok munkája: nagyobb figyelmet fordítanak e jövőnk szempontjából alapvetően fontos ügyre. A Fővárosi Tanács — terven felül — 100 férőhelyes kollégiumot létesített a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei tanulmányainak segítésére, de még így is kevés az ilyen kollégium. Bővült a napköziotthon-hálózat, amelyben az iskolások mintegy 26%-át lehet elhelyezni. A Fővárosi Tanács szociális és tanulmányi segélyt nyújt mintegy ezer tanulónak. Ezek 80%-a fizikai dolgozók gyermeke. A középiskolákban továbbfejlesztették a tanulószobák, a szakkörök és a korrepetálás rendszerét. Párt, állami, szakszervezeti, ifjúsági és egyetemi szervek összefogásával az utóbbi években több ezer tanulót készítettek fel a középiskolai és az egyetemi felvételre. Ugyancsak a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatását és tanulását segíti a Fővárosi Pályaválasztási Intézet céltudatos munkája a pályaválasztásban, a tehetséges tanulókkal való külön foglalkozás az iskolákban. Ez azzal az eredménnyel is járt, hogy a lemorzsolódás jelentősen csökkent. A párt-, az állami és a társadalmi szervek, valamint a pedagógusok sokoldalú erőfeszítése ellenére sem tudtuk megakadályozni, hogy néhány százalékkal ne csökkenjen a közép- és felsőfokú oktatásban a fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya. A budapesti egyetemeken ez az arány a múlt négy év alatt 35%ról 32%-ra csökkent. További erőfeszítésre van szükség, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását méginkább társadalmi üggyé tegyük. A vállalatok, az üzemek és az intézmények a jelenleginél sokkal nagyobb arányban juttassanak társadalmi ösztöndíjakat a fizikai dolgozók gyermekeinek. Mélyrehatóbb elemzés és vizsgálat tárgyává kell tennünk a felvételi arányok csökkenésének okait, valamint azt, hogy milyen további intézkedések szükségesek a helyzet javítására. Az elmúlt négy év alatt a szakmunkásképzésben is jelentős előrelépés történt. Jelenleg 55 ezer fiatal tanul a főváros szakmunkásképző iskoláiban. Javultak az oktatás személyi és tárgyi feltételei, a képzés színvonala. Nőtt az elsőéves tanulók száma, bár a mennyiségi igény elmarad a szükségletektől. Évek óta nincs biztosítva a megfelelő tanulói létszám több fontos szakmában. Bizonyos, hogy a beiskolázható fiatalok számának csökkenése komoly nehézséget okoz, s a növekvő szakmunkásigények nem lesznek kielégíthetők. Fontos feladatnak kell tekinteni a szakmunkásképzés színvonalának, további feltételeinek biztosítását, gondoskodni kell arról, hogy a szakmunkásképzés a törvény következetes végrehajtásával valósuljon meg. 2. A TUDOMÁNYOS ÉS A KULTURÁLIS ÉLET Budapesten működik az ország tudományos és kutató intézeteinek döntő többsége, itt dolgozik a tudományos kutatók 85%-a. A főváros tudományos dolgozóinak világnézeti, politikai állásfoglalása és alkotó tevékenységük eredményei jelentősen hozzájárultak népgazdaságunk fejlődéséhez, szocialista céljaink megvalósításához. A fővárosi tudományos kutatók jelentősen hozzájárultak a gazdaságirányítás új rendszerének előkészítéséhez. Ez a munka fokozta a társadalmi kérdések iránti felelősségtudatot, a gyakorlati élettel való 19 343