MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/342

IV. A főváros közoktatása, tudományos, kulturális élete és az egészségügy helyzete Pártbizottságunk kellő gonddal foglalkozott a közoktatással, a tudományos és a kulturális élettel. A IX. kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak végrehajtása nyomán, fővárosunk iskolai oktató-inevelőmunkájában, tudományos és kulturális életében erősödött % párt vezető szerepe, befolyása; fejlődött a szocialista demokrácia, nőtt a társadalmi felelősségtudat. Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az értelmiségi rétegek, a diákok a párt politikája iránti bizalom jegyében ítélték meg a nemzetközi élet bonyolult fejleményeit. Az egyetemi és a főiskolai ifjúságra sem a nemzetközi küzdőtéren fel-fellobbanó jobboldali, sem az ultrabaloldali irányzatok nem gyakoroltak lényeges befolyást. Általános, közép- és felsőoktatásunkban emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala. Pedagógusaink többsége lelkiismeretesen és odaadóan végzi munkáját. Az oktatási reform végrehajtása során sokat foglalkoztunk főként a pedagógusok politikai és ideológiai felkészítésével, munka- és életkörülményeik alakulásával, s nem keveset tettünk társadalmi megbecsülésük fokozásáért, munkafeltételeik javításáért. Élénkült a politikai, ideológiai élet. A közművelődésben erősödött az eszmei igényesség, fejlődött a közízlés. A párt tudománypolitikai irányelveinek megjelenése felpezsdítette a tudományos életet. A különféle művészeti ágak műhelyeiben jelentős alkotások születtek. Mindemellett: kulturális ós tudományos közélelünkben a párt politikai és ideológiai befolyásának általános erősödésével egyidőben is találkozunk apolitikus, téves nézetekkel, esetenként a kispolgári életszemlélet különféle megnyilvánulásaival, nacionalista jelenségekkel, s előfordulnak ellenséges megnyilvánulások is. A műszaki-tudományos forradalom hatásainak helytelen értelmezéséből kulturális és tudományos dolgozóink kisebb rétegében illúziók élnek a különböző társadalmi rendszerek közötti konvergencia lehetőségéről. A műszaki értelmiség soraiban elvétve megtalálhatók a technokratizmussal kapcsolatos nézetek. Tovább kell folytatnunk erőfeszítéseinket, hogy e nézeteket és jelenségeket leküzdjük, az érvelő viták a párt álláspontjának felülkerekedésével végződjenek. 1. A KÖZOKTATÁS Az 1969/70-es tanévben a fővárosi általános iskolákban 146 870 gyerek tanult. Általános iskoláinkban az utóbbi években kellően hasznosították a demográfiai hullám utáni javuló feltételeket a tanulmányi színvonal emelésére és a nevelőmunka fejlesztésére. Az egy tanulócsoportra jutó létszámot a 33,4 fős átlagról sikerült 26,4-re csökkenteni. Javultak a napközi otthonok elhelyezési feltételei. Jelentősen csökkent az osztályismétlő tanulók száma. Nem sikerült viszont jelentősen javítani az általános iskolák ellátását tan- és szemléltető eszközökkel. A megállapított normákhoz képest 38%-os a hiány. A különböző (kerületekben működő általános iskolák ellátottsága nem egyforma, ezért az egyes iskolák színvonala és eredménye között is számottevő a különbség. Nem kedvező ez a mérleg a peremkerületi iskolákat illetően, bár az eddigi támogatás enyhített valamit a helyzeten. További hathatós támogatásuk elengedhetetlen. A legfőbb gond, hogy kevés a tanterem. A IV. ötéves terv időszakában a lakásépítéshez kapcsolódó iskolaépítésen felül főként a munkáslakta kerületekben mintegy 80 tanterem építése szükséges. A budapesti középiskolákban, az 1969/70-es tanévben kb. 68 ezer fiatal tanul. Középiskolai hálózatunkban az utóbbi években nagy változások történtek. Egyrészt: megnőtt a tanulók létszáma, másrészt: a középiskolák szerkezetét a népgazdaság szükségleteinek megfelelően kellett átalakítani. Ebben az időszakban hozták létre a szakközépiskolákat. Ma a középiskolák első osztályosainak 52%-a szakközépiskolás és 48%-a gimnazista, ez az arány a célkitűzéseinknek megfelelően, a következő években 60— 40%-os arányban eltolódik a szakközépiskola javára. A gimnáziumokiban szakosított tantervű osztályok alakultak. Céljuk, hogy kielégítsék és fejlesszék a tanulók érdeklődését a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek tanulásában. Ilyen szakosított osztályok az utóbbi éveikben elsősorban a munkáskerületekben létesültek. Középiskoláinkban emelkedett a tanulmányi színvonal. Ezt bizonyítja a fővárosi középiskolások sikeres szereplése az országos tanulmányi versenyeken és az is, hogy évről évre többen tesznek eredményes felvételi vizsgát a felsőfokú oktatási intézményekben. A középiskolákban folyó nevelőmunkával azonban nem lehetünk elégedettek. A középiskolai tanároktól azt várjuk, hogy nagyobb részt vállaljanak a tanulók személyiségének formálásában és társadalmunk teljes értékű tagjává segítsék nevelni őket. Az utóbbi években a fővárosban indokolatlanul visszaesett az esti és a levelező oktatásban részt vevők száma. Ennek fő oka, hogy mind a művelődésügyi és oktatásügyi szervek, mind pedig az üzemek és az intézmények elhanyagolják a felvilágosító és szervező munkát, nem biztosítják a feltételeket. Pedig a dolgozók általános műveltségének növelése egyaránt szolgálja az egyén és a társadalom érdekeit. 18 %U1-