MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1970

1970-10-31 5. öe. - 1970_PE 5-I/33

in MS/Rné - 3í Ez ugyan több keresettel jár, viszont a szabad iőőt megröviditi. Ez megér valamit, de az emberek teljesítőképessége nem végtelen. Dolgozótársaink fáradtak, kimerültek, a fekete-fehér túlórák sokasága felörli erejük nagyrészét. Mivel sok időt töltünk munkahelyünkön, nincs elég lehetőségünk tanulni, közös kulturális programokat szervezni, és ez a szocialista brigádmozgalom rovására megy. Azt hiszem jól ismert az elvtársak előtt, hogy a munkás nők helyzete sok tekintetben a munkások átlagához képest is rosszabb minden vonatkozásban. A legnehezebb a káderutánpótlás a dolgozó nők között. Pártépitő munkánk kapcsán itt is kell a legtöbbet dolgoznunk, amig egy munkás asszonyt, vagy leányt párttaggá nevelünk. Mint emiitettem a munkából bőven kivesszük részünket mi nők, de az ezért elismerést nem kapjuk meg ugyanúgy, mint a férfiak. A női vezetők ffgit véditek száma kevés, több olyan üzem található, ahol a férfiak száma csak a vezetőkre korlátozik, mondván, hogy a nőkre nem lehet számitani. Mi is itt a helyzet ? ITern más, mint az, hogy a tudat- és gondolkodásbeli problémák törvényszerűen befolyásolják a gyakorlatot és mm&teckai|K^iaEcaxK[áfcxá^ X'

ff&akxánTxwtrfc-X.MiyarKnomityma ennek kapcsán a jelentkező torzulások olyan súlyos jelenségben fejeződnek ki, hogy csorbát szenved az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, az anyaság amelyet pedig olyan tisztelettel és gonddal veszünk körül, hátrányos helyzetbe hozza a nőket, ha előmenetelről, béremelésről, vagy anyagi- erkölcsi megbecsülésről van szó, nem egyszer megbántás az osztályrésze a dolgozó nőnek. Csak egy példát mondok. Vállalatunknál összesen 130 művezető van.