MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/318

A szocialista munkaverseny eddig kialakult formái alkalmasak a dolgozó kollektívák hatékonyabb munkájának megszervezésére. Nem új formák, keretek kialakítását, hanem a meglevők szocialista tartalmát kell jobban erősíteni. Ebből a szempontból jelentős eredményeket hozott a kongresszusi munkaverseny. Emelkedett a versenyben résztvevők száma, új brigádok alakultak s a felajánlások jobban kapcsolódnak az éves feladatokhoz. A kongresszusi versenyben a kommunisták példamutatóan vesznek részt. összegezve: a gazdasági építőmunka eredményeinek növelése a budapesti pártszervezetektől további erőfeszítéseket követel. A Budapesten települt iparra, építőiparra, közlekedésre háruló kötelezettségek reálisak, teljesíthetők. Ehhez a gazdasági és politikai vezetés színvonalának további emelésére, a dolgozók aktivitásának növelésére van szükség. II. A BUDAPESTI VÁROSPOLITIKA, ÉS A LAKOSSÁG ANYAGI ELLÁTOTTSÁGA 1. Városfejlesztés A beszámolás időszakában a Fővárosi Tanács több mint 10 milliárd forintot fordított a főváros fejlesztésére. Emellett különböző állami szervek beruházásainak egyrésze szintén ezt a célt szolgálta. Budapest világvárosi jellege tovább erősödött. A belső kerületek fejlesztése mellett a peremkerületek múltból eredő elmaradottságának felszámolására is sikerült eredményes lépéseket tenni. A főváros épületeinek folyamatos felújítását, a Dunapart megkezdett rendezését, a Várban a Palota és lakónegyed helyreállítását a lakosság nap ról napra figyelemmel kíséri. Egyes külső városrészek új lakónegyedeinek, épülő városközpontjainak kialakítása hozzájárult a belső kerületek zsúfoltságának enyhítéséhez, a külső kerületekben pedig a laksűrűség növeléséhez. A második ötéves terv időszakában javult a fővárosban a közművesítés, a gáz- és vízszolgáltatás. Kedvező, hogy a vízcsőhálózat fejlesztésének 90%-a, a csatorna és gázcsőhálózat növekedésének kétharmada, az úthálózat fejlesztésének háromnegyed része azokra a külső kerületekre jutott, ahol az új lakótelepek épültek. Az új lakónegyedekkel, a külső kerületekben megkezdett városközpontok építésével, a tatarozások fokozásával szépült a városkép. Modern városrészek épültek. 1961—65 között több mint 200 nagyobb építménnyel gazdagodott Budapest. Ebben az időben épült fel a főváros legszebb hídja az Erzsébet-híd. Befejeződött három nagy szálloda (Royal, Gellért, Szabadság) rekonstrukciója. Felépült az új Sport és Ifjúsági Szálló. Minden igényt kielégít a Római-parti és a Hárshegyi camping. Nemrég készült el a l-es és 7-es számú főközlekedési út Budapestre bevezető szakasza. Megépült a földgáz-körvezeték és a központi hűtőház. Javult a lakosság áruellátása. A kereskedelmi hálózat tovább bővült és korszerűbb lett. Budapest nappali népessége már 2,5 millió körül mozog. Ez azt jelenti, hogy az ország minden negyedik lakosának ellátásáról Budapesten kell gondoskodni. A közlekedés javítását szolgálja az Astoria és a körúti aluljáró, valamint az albertfalvai felüljáró megépítése, a Déli pályaudvar bővítése. Az E—5-ös európai kontinentális út Budapestre bevezető szakaszának folytatásaként a Budaőrsi, a Nagyszőllősi és a Bocskai utat korszerűsítették. Megépült az Engels-téren és az Erzsébet-hídnál az autóparkoló. Szépek, gondozottak a főváros parkjai. A Gellérthegy és a Tabán helyreállított virágos parkjaiban sok pesti ember leli örömét. A jövőben jobban kell gondoskodni arról, hogy főként az iskoláskorú gyermekek részére elegendő játszótér, labdázásra is alkalmas terület álljon rendelkezésre. 2. Lakáshelyzet A második ötéves tervidőszak alatt 50 821 lakás épült fel Budapesten. Az elmúlt 5 évben fejeződött be az Üllői-úti, a Bécsi-úti, a Hévízi-úti, a Lágymányosi és az Árpád híd pesti hídfői, a Nagy Lajos király úti, az Űjvidék-téri és a Csepel Csillagtelepi korszerűen felszerelt lakótelepek építése. Üj lakótelep-építkezés kezdődött az Árpád fejedelem útján, az Árpád úton, a Hámán Kató téren, Kelenföldön, a Kacsóh Pongrácz úton, a Lakatos utcában és a csepeli városközpontban. A lakásállomány szaporodásával nőtt az igényesebb felszereltségű lakások száma. Az új állami, szövetkezeti és öröklakások túlnyomó többségét korszerű fűtéssel, fürdőszobával, beépített szekrényekkel, és konyhabútorokkal szerelték fel. Az erőfeszítések ellenére Budapest lakásgondjai továbbra is súlyosak. A tervezett 24 400 tanácsi- és szövetkezeti lakásból 3766 (az állami lakások 15,5 %-a) továbbá 1200 öröklakás építési kapacitás hiánya miatt, nem készült el a második ötéves tervben. Évről évre csökkent az átadott lakások száma. A főváros lakosságának egyik legnagyobb társadalmi és politikai problémája a jelenlegi nem kielégítő lakáshelyzet. A lakások 57,5%-a egyszobás. A nyilvántartások szerint 25 000 ember ágyrajáró, 38 000 család albérletben lakik, 21 590 lakásban pedig 150 000 ember él társbérletben. Emellett 28 000 lakás olyan rossz állapotban van, hogy felújítani sem érdemes. Jelenleg a tanács lakásügyi szervei mintegy 100 000 lakásigényt tartanak nyilván. A harmadik ötéves terv időszakában Budapesten több mint 50 000 lakás épül. Központi forrásból 25 000 tanácsi-szövetkezeti lakás építését tervezik. (Ez 21%-kal több, mint a második ötéves tervben teljesített szám.) Kelenföldön 7100, a zuglói lakótelepen 4300, Üjpesten 1300, a XV. kerületben 1500, a kőbányai városközpontban 1260, Pesterzsébeten 1000, a III. kerületben több mint 3100 lakás készül majd el. ZA&