MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/319

A lakásépítést jelentősen megkönnyíti a már működő, évi 1800 lakás kapacitású Szovjetuniótól vásárolt házgyár. Megkezdődött az építése és 1967. végén elkészül a Gyáli úton az évi 1600 lakás kapacitású 2. sz. házgyár. Előkészületek történtek arra, hogy a következő években felépítésre kerüljön egy évi 4400 lakás teljesítőképességű harmadik házgyár. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a házgyárak működésük megkezdése után rövid idővel termelésük maximumát adják. Minden illetékes feladata, hogy támogassa azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy többletforrások megteremtése, a társadalmi erők nagyobb igénybevétele s az üzemek bekapcsolódása útján, a budapesti lakásépítés üteme az előirányzatnál jobban növekedjék. A második ötéves tervidőszak alatt közel 5 milliárd forintot — az előző 5 évinél 38%-kal nagyobb összeget — fordítottak a lakóépületek karbantartására. Teljesen felújítottak 51400 lakást, amely némileg javította az érintettek lakáskörülményeit. De ez a nagyarányú épületkarbantartás sem eredményezett az épületek állapotában kielégítő javulást. A lakások mintegy 18%-a 60 évnél régebben épült. A lakásállomány állaga a felújítások ütemének fokozását indokolja. A harmadik ötéves tervben a tervszerű megóvásra 5500 millió forint áll rendelkezésre, ami bár alatta marad az igényeknek, jelentős felújítást tesz lehetővé. A lakáskiutalások társadalmi ellenőrzési rendszerének bevezetése elősegítette az igazságosabb elosztást. A lakáselosztások elveinek szigorúbb betartása mellett érvényesíteni kell, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben részesüljenek állami lakásban alacsony jövedelmű, nagycsaládos munkások. 3. Közlekedés és közműfejlesztés A fővárosi tömegközlekedés fejlesztésére 5 év alatt 1,9 milliárd forintot fordítottak. Az utasforgalom 8,5%-os növekedése mellett az utazás feltételei valamelyest javultak. Az utazást megrövidítő tehermentesítő külső villamoskörgyűrűt építettek Csepel, Kispest, Kőbánya, Rákosfalva, Zugló, Rákospalota, Üjpest között 23,5 km. hosszúságban. Ma már a budapestieknek mindössze 4%-a lakik 500 méternél meszszebb valamilyen tömegközlekedési vonaltól. A harmadik ötéves tervben erőteljes ütemben építik tovább a földalatti vasút kelet—nyugati vonalát. A közlekedés megindulása a Fehér út és Deák-tér közötti szakaszon 1970-ben, az egész vonalszakaszon 1972—73-ban várható. Már tervezik az észak-déli vonalszakaszt is. A második ötéves terv időszakában több mint kétszeresére növekedett a közúti forgalom. Útépítésre, korszerűsítésre és útkarbantartásra több mint 1 milliárd forintot fordított a főváros. Az elmúlt öt évben tovább javult a főváros közművesítése. A gáztermelés napi 950 000 m

3-ről 1,6 millió m?-re emelkedett. A termelés növekedése és a hálózat bővítése lehetővé tette további 50 000 10 (22%) háztartási fogyasztó bekapcsolását. Megkezdődött a gázfűtés tömegesebb bevezetése is. A gáztermelést a harmadik ötéves tervben napi 3 millió m

:l-re emelik. Tovább javul a főváros vízellátása. A napi víztermelés 880 ezer m

:l-ről 950 ezer m

:!-re emelkedik és így 22 000 új fogyasztót lehet bekapcsolni az ivóvízellátásba. 4. Kereskedelem és szolgáltatás Budapest lakosságának ellátása az elmúlt öt év alatt tovább javult. A megnövekedett forgalmat a kereskedelem és a szolgáltatás dolgozói igyekeztek jól lebonyolítani. A kiskereskedelem áruforgalma 25,4%-fcai növekedett. Különösen sok tartós fogyasztási cikket — 150 000 porszívót, 165 000 mosógépet, 86 000 centrifugát, 111000 hűtőszekrényt, 222 000 rádiót, és 248 000 televíziót vásároltak. Lakásbútor vásárlásra csak 1965-ben 70 millió forintot, vagyis 31%-kal többet költött a lakosság, mint 1960-ban. Az iparcikkek forgalmát meghaladta az élelmiszer vásárlás forgalma. A budapestiek körülbelül egyharmaddal több élelmiszert fogyasztottak az 5 évvel korábbi mennyiségnél. Különösen az élvezeti cikkek (kávé, tea) a déli gyümölcs és a tejtermékek iránt fokozódott a kereslet. Az áruellátás, a nagymérvű javulás ellenére sok tekintetben nem kielégítő. Többször előfordul, hogy a keresett áru az üzletekben nem kapható, mert az ipar nem szállított, illetve sok esetben az áruk elosztása sem volt megfelelő. A peremkerületek ellátása egyes cikkekből még mindig gyengébb. A fővárosi kereskedelem továbbfejlesztésére 2,7 milliárd forintot fordítottak. A fővárosi üzlethálózat öt év alatt lí,8%-7cal, ezen belül a peremkerületek üzlethálózata 27%-Jcal bővült. Az elmúlt év végéig 53 élelmiszer és egy iparcikk üzletház épült, továbbá az új lakótelepeken 85 modern élelmiszer, 62 iparcikk, 35 vendéglátóipari és 4 egyéb üzlet nyílt meg. A fejlődés így is az igények alatt maradt, elsősorban az alacsony beruházási keretek és az új lakótelepek kereskedelmi hálózatának szűk normatívái miatt. A harmadik ötéves tervben tovább bővül a fővárosi üzlethálózat. A külső kerületekben 33 új üzletház épül, e mellett az épülő új lakótelepeket korszerű kereskedelmi egységekkel látják el. 1968. elején befejeződik a nagyvásártelep rekonstrukciójának I. szakasza. A budapesti állami és szövetkezeti ipar az alapvető ipari, javító, szolgáltató és méretes tevékenységét 22°\)-kal növelte. A lakosság részére 9,3 milliárd forint értékű munkát végzett. A szocialista szektor részesedése a lakosság részére végzett n.unkában 43%-ról 64° o-ra emelkedett. A fővárosban 411 új javító, szolgáltató fiók létesült, elsősorban a munkáslakta kerületekben és az új lakótelepeken. A kedvező fejlődés ellenére bizonyos szolgáltatásokban a lakosság igényeinek kielégítése mennyiségben és minőségben nem kielégítő. Jelentősen bővült a nők háztartási munkáját 3/^