MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1966

1966-11-04 4. öe. - 1966_PE 4/123

- 194 ez nagyon jó. És fontosnak tartottam elmondani azzal együtt, hogy egyébként ujat nem mondtam. Egyébként az a kérésünk, amit Kádár elvtárs is szokott mondani, hogy még egy kicsit jobban. Itt megint csak a végrehajtás megszervezését emlitem. Megint nem az üzemekben találtuk ki, hanem az elvtársak adták ezeket mint munkamódszereket. Elkészítettük a decemberi határozat alapján a vállalatoknál a komp lex intézkedési terveket, ezáltal a pártvezetés a kisebb vezetőket megtanította arra is, hogyan kell végezni a munkál;. Sokszor el-~őfordul, hogy elmondjuk az elveket, de hogy ezeknek alapján ott lent a kommunistáknak és pártonkívüliéknek mit kell csinálni, azt már kevésbé. Ebben kaptunk nagyon sok segítséget a Központi Bizottságtól. Tulajdonképpen fentről lefelé, végig a kerületi pártbizottságig a munka hogyanjára nézve kaptunk lényeges segítséget. Aztán mi az üzemen belül szintén keressük az utat, módot, sokat vitatkozunk mi is a-z elvtársakkal, főképpen arról, hogy a párt politikájának érvényre juttatásában a mi üzemünk, ez a kicsiny kollektiva mit tehet. Itt volt a vidéki ipartelepítés. Elhatároztuk, hogy Balassagyarmaton létesítünk egy üzemet. A balassagyarmati elvtársak nagy örömmel fogadták, mert sok asszonynak nem tudnak munkaalkalmat adni. A mi vállalatunk kollek6ivája minden állami támogatás nélkül - a törzsgyár eredményeinek^ hatására—létesített Balassagyarmaton egy üzemet, ahol ma már 400 asszony dolgozik. Aztárt a következő feladat az volt, hogy nálunk központi gyáregység van, de amikor volument emelünk, akkor Balassagyarmatra is azokat a cikkeket adjuk le, amelyek kevésbé munkaigényesek, hogy az ottani dolgozóknak könnyebb legyen a gyártást megtanulniuk. De hogy megértsék az itthoni dolgozók, azért sokat kel/li