MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/121

-118 ­\ s a nemzetközi imperializmus ebből a vitából természetesen vala­mit lát és örvendezik fölötte. De az ő örvendezésük hiábavaló és értelmetlen. Miért? Mert a kommunisták mindig vitatkozó emberek voltak, és a Központi Bizottság meggyőződése szerint a mi pártunk akkor egészséges és erős, hogyha minden-napos nálunk a pártban az alkotó vita. A mi hatesztendős gyakorlatunk - ami természetesen nem uj a kommunizmus gyakorlatában, hanem visszatérés a kommuniz­mus igazi, forradalmi, lenini szelleméhez - kellően és meggyőző­en, bizonyitja ezt. Én a Központi Bizottság képviseletében beszélek most. A mi Köz­ponti Bizottságunk az elmúlt hat esztendő alatt arra ösztönözte, serkentette, biztatta a párttagságot, az egész párttagságot, hogy bár milyen kérdése kerül napirendre a forradalmi mozgalomnak, a párt bármilyen fokú szervezetében - az alapszervezetektől kezdve a Központi Bizottságig - a munka sorrendje az legyen, hogy minden kérdést sokoldalúan vizsgáljunk meg, hogy minden kérdés kapcsán, minden meggyőződés szabadon kifejezésre juthasson, hogy minden kérdésben beható és alapos vita után alakitsuk ki pártunk, párt­szervezetünk álláspontját. Ez - meggyőződésünk szerint- nem for­mális, hanem az eszmei- elvi alapokon nyugvó pártegységnek elen­gedhetetlen feltétele maga az alkotó vita. Mert itt nagy tapasz­talatokkal rendelkező elvtársaink ülnek és tudják jól, hogy milyen különbség van párthatárosat és párthatározat között. Abban az e­setben, hagyha a párthatározat elfogadása - mint ez a személyi kultusz éveiben volt - olyan módon történik, hogy deklarálják mondjuk a Központi Bizottság álláspontját, vagy határozatát egy kérdésben, vagy a Budapesti Pártbizottságét, vagy egy kerületi pártbizottságét, vagy egy alapszervi vezetőségét - álláspontját és határozatát deklarálják - és olyan a légkör, hogy ahhoz hozzá­szólni, vagy azzal kapcsolatban észrevételeket, meggondolásokat, problémákat felvetni nem lehet, az emberek megszavazzák azt is, hogy a párt elemi rendje és tisztessége meg legyen, - de milyen meggyőződéssel tudnak akkor, ezért a határozatért dolgozni. Vagy ha a határozatok megszületésének az a helyes módja és sorrendje, ami - a mi meggyőződésünk szerint - a kommunista munkamódszer, a kommunista pártok munkamódszerének szinte törvényszerűsége, hogy valóban sokoldalúan megvizsgálják, a véleményeket kifejtik, vitat­koznak, és utána születik meg a párthatározat. Ez az egység félté­m

Next

/
Oldalképek
Tartalom