MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988

1988-03-25 217. öe. - 1988_PB 217/31

- 26 S ha már párt, nem lesz komoly párt, ha nem indul valahogy akármilyen eséllyel is, de valahogy harcba a hatalomért Tehát ismétlem: teljesen természetesnek fogtuk fel a Végrehajtó Bizottság vitájában azt, hogy Budapesten ennek az egész kérdésnek a vitája közepette a párt vezető szerepének a kérdése szerepelt. Miért? És hogyan fogtuk fel azt, hogy a nézetek sokasága jelent meg, Hogyan fogtuk fel azt, hogy a KB. ülése tegnap abban döntött, hogy újra vitára bocsátja és nem tételesen döntött kérdésekben. Ez most egy anarchikus jel, vagy természetes jel a pártban? Mi úgy fogjuk fel, hogy bizonyos mértékig természetes állapot, természetes állapot, mert nem kristályosodott ki néhány kérdésben a döntés mikéntje. Ha egyszer tudomásul vesszük azt, hogy az utat keressük néhány dologban: a gazdaságirányítás egészében, utat keresünk az eszközök másfajta elosztásában úgy, hogy a szociális feszültségeket is szeretnénk közben - ha lehet oldani, - és mégis szeretnénk az eszközöket másként elosztani. Vagy keressük az útját a kultúra vagy a tudomány másfajta irányításának, vagy ha úgy tetszik a nyilvánosságnak. Keressük az utat a demokrácia fejlesztésének, az államélet alakításának, sőt keressük az utat a nemzetközi együttműködésben is. Nincs kialakult teljesen jól működő rendszere akár a KGST-t tekintjük, akár másfajta együttműködésünket . Ha csak Európára tekintünk - a két szomszéd szocialista ország együttműködését vizsgáljuk, - nem hiszem, hogy erre egy kialakult határozatot, vagy a készenlét, vagy a befejezettség állapotát lehetne mondani. Itt nyilvánvaló valahol együttműködési útkeresés folyik a politika egészében. Akkor, amikor a politika keresi a maga kibontakozását, a kérdésekre adandó válaszát, akkor természetesnek kell felfogni egy bizonyos ideig az útkeresésben a válaszok sokaságát, a feltett kérdésekre a sokfajta választ, s