MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988

1988-03-25 217. öe. - 1988_PB 217/27

- 22 hogyan lehet a társadalom strukturálódását vizsgálni. Ez természetesen már az előbb említett ideológiai kérdéstől nem vonatkoztatható el, de a viták során ennek már gyakorlati megjelenésével találkoztunk a városban. Vagy hogy ez a politikai gyakorlat milyen eszközökkel történik meg nálunk a pártban itt a fővárosban. Hogyan tudja a párt a politikáját, a párt a vezető szerepét a gyakorlatban érvényesíteni. Igaz-e az a tétel, hogy a párt alapvetően a tagjain keresztül gyakorolja a vezető szerepét. Hogy lehet ezt értelmezni? Hogy lehet ezt a gazdaságban, kultúrában, állami szinten, országos szinten, s hogy lehet az Április 4. Gépgyár kazánkovács műhelyében értelmezni, hogy a tagjain keresztül érvényesíti a gazdaságpolitikát. Lehet-e a tagjain keresztül érdekegyeztetést végezni? vagy érdekütköztetést, vagy lehet-e tagjait arra kötelezni, hogy saját érdekükkel szemben a társadalmi érdeket fejezzenek ki, és így tovább. Tehát az érdek-szféra is az volt, ami körül ez a vita folyt, és hát a kádermunka. Miért a politikai intézményrendszer volt a másik kérdés a párt mellett?'-vagy a párttal együtt,-ami ezt a vitát kiváltotta? A politikai intézményrendszerről szóló viták nem mai keletűek, nem most kezdődtek a pártban és a társadalomban. Még csak nem is arra a hatásra keletkeztek, amit peresztrojkának hívunk. Hogy egy kicsit hosszabban tekintsük át történelmünkben ezt a folyamatot, szükséges erről néhány gondolatot váltani, hogy lássuk azt a kialakult vitalégkört, gyakorlatot, ami most lezajlott itt Budapesten a pártszervezetekben. Évek óta folyik az intézmény rendszerről a vita, a párt vezetőszerepéről is ezen belül, mert természetesnek kell tartani, hogy ha a magyar M