MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987
1987-02-09 210. öe. - 1987_PB 210/63
- 3 megvalósításához szükségestől. Az 1983. novemberében megfogalmazott feladatok teljesítését a népgazdaság egészére ható külső és belső tényezők, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének késedelme mellett a vállalati gazdálkodás, a politikai munka színvonalának a követelményektől elmaradó fejlődése is befolyásolta . III. Az Ipari Minisztérium figyelembe véve az együttműködő tárcák javaslatait a gazdaságpolitikai követelményekből, az iparpolitikai prioritásokból kiindulva - mérlegelve a budapesti ipar adottságait, a városfejlesztési és a környezetvédelmi szempontokat - kialakította az iparfejlesztés fővárosi célkitűzéseit, a megvalósításukhoz szükséges feladatokat és feltételeket. Az iparfejlesztés elsődleges célja Budapesten is a piaci igényeknek megfelelő, termelési és termékszerkezet kialakítása, a versenyképes termékek előállítását eredményező műszaki fejlesztés, a gazdálkodó egységek jövedelemtermelőés exportképességének növelése. A nemzeti jövedelemhez való ipari hozzájárulás növelése, a szocialista államközi szerződések teljesítése és a tőkés fizetési mérleg javítása szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű a feldolgozóipar teljesítménye, fejlődésének lehetősége. A követelmények teljesítése az iparszerkezet átalakításának felgyorsítását, a fejlesztés szelektivitásának határozottabb érvényesítését, az erőforrások hatékonyabb felhasználását eredményező jövedelem, eszköz- és munkaerőátcsoportosításokat igényel. Ezzel párhuzamosan - az eddiginél szélesebb körben és összehangoltan - kell kibontakoznia a gazdaságossá nem tehető tevékenységek megszűntetésének, a kapacitások jobb kihasználását, a munkaerőhelyzet feszültségeinek feloldását biztosító kitelepítésnek. A budapesti iparban azoknak a termelő tevékenységeknek a fejlesztése célszerű, amelyek fajlagos jövedelemtermelése megfelel a feldolgozóiparral szemben támasztott követelményeknek; magas a szellemi teljesítményigényük, kötődnek a fővárosban kialakult innovációs bázishoz, a kutató-fejlesztő potenciálhoz; olyan termelési tradíciókkal, szakmai kuléb