MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987

1987-02-09 210. öe. - 1987_PB 210/64

- 4 túrával rendelkeznek, amely illeszkedik a fővároshoz, a fejlődésükhöz szükséges személyi feltételek hosszabb távon is biztosíthatók. A szelekció szempontjai között figyelembe kell venni, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyekkel a lakossági igényeket, az idegenforgalom szükségleteit budapesti termelésből, szolgáltatásból célszerű kielégíteni. Az ipar fővárosi fejlesztései eredményeként javulnia kell a munkaerő kereslet és kínálat összhangjának, csökkenie kell a környezet és az infrastruktúra terhelésének, a termelés energia-, víz- és szállítás-igényességének. Az előzőeknek megfelelően Budapesten elsősorban a feldolgozóipari ágazatok, azon belül a viszonylag alacsony energia-, anyag- és élőmunka-ráfordítást igénylő gyártási ágak fejlődnek, míg az alapanyag jellegű termékek előállítása /kohászat, öntészet, nagyvolumenű végy ipari-alapanyagok termelése, textilméteráru-gyártás stb./ stagnál vagy visszafejlődik. Elsősorban a gépiparban szükséges nagyobb mértékű szerkezeti változás, amely a közlekedési eszközök, a híradás- és vákuumtechnikai termékek gyártása és a műszeripar dinamikus fejlődését eredményezi. A vegyiparban a gyógyszer- és műanyagfeldolgozó-, valamint a gumiipar; a könnyűiparban a konfekcióipar átlag feletti teljesítmény növekedésének kell megvalósulni. A szerkezeti változásokat, a termelési volumen és az export differenciált növelését intenzív fejlesztésre, a gazdálkodás minőségi tényezőre kell alapozni. Ezek elsődleges eszközei a VII. ötéves népgazdasági tervhez kapcsolódó központi gazdaságfejlesztési és tárcaprogramok megvalósításában való részvétel, a világbanki hitelfelvétel, a külföldi tőke bevonása, közös vállalatok létrehozása, a gépbérleti konstrukciók lehetőségeinek célszerű hasznosítása. A budapesti ipar fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek az elektronizáció, a robottechnika alkalmazásának, az anyaggazdálkodás és technológia kcrszerűsítésére, az energiafelhasználás racionalizálására, a melléktermék- és hulladékhasznosítására vonatkozó programok. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártás fejlesztési ráfordításainak 60 %-a; az elektronikai alkatrész- és részegység-gyártás teljes fejlesztési előirányzata lényegében a fővárosi székhelyű gazdálkodókhoz kötődik. A tőkés export bővítését G*