MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/100

Az elmúlt években a fővárosban a tömegsport a korábbinál nagyobb ütemben fejlődött. Felépült a Budapest Sportcsarnok, hat kerületben működik tömegsportcentrum, több kispálya, kondicionáló terem, tanuszoda létesült. A tömegsport igények kielégítése, különösen az iskolai testnevelés és sport feltételrendszerének gyarapítása azonban elmarad a szükségletektől. Nem kielégítő a meglevő létesítmények kihasználása sem. A test- és sportkultúra a lakosság körében rendkívül alacsony színvonalú. A fővárosi ipar helyzete A fővárosi ipar az elmúlt hat évben tovább fejlődött, folytatódott szerkezetének átalakítása. A Budapesten települt ipar szerepe az ország iparában kismértékben csökkent, jelenleg a foglalkoztatottak száma alapján 24%-os, az állóeszköz-állomány bruttó értékét tekintve pedig 22%-os részarány képvisel. 1982-ben a budapesti székhelyű szocialista ipar adta az ipar termelésének mintegy 40%-át, a nem rubel elszámolású export több mint 38%-át. A fővárosi székhelyű iparban foglalkoztatottak részaránya az ország iparában 42%, bruttó állóeszköz-állomány részesedése 34,5%. A Budapestre települt ipar termelési volumene csökkent. (Ezen belül a szövetkezeti iparé növekedett.) A Budapesten települt ipar szerkezetét a feldolgozóipari ágazatok túlsúlyé jellemzi. Ebben a vállalati körben a fővárosi gazdálkodó egységek az elmúlt két év során növekvő mértékben járultak hozzá a külső egyensúly javításához. A konvertibilis export növekedési üteme az országos átlagnak csaknem kétszerese volt. Az exportnövekedés üteme azonban 1980-tól csökken. Ebben^szerepet játszik, hogy alacsony az új termékek részaránya, a termékek cserélődési üteme lassú. Az ipar beruházási lehetőségei csökkentek, így a szükségesnél mérsékeltebb ipari rekonstrukció valósulhatott meg. Ez nem volt elegendő a létszám gyors ütemű csökkenésének ellensúlyozására. Sok nagyértékű termelő berendezés kihasználtsága is visszaesett. A fővárosi vállalatok a beruházási források felét a vidéki telephelyek fejlesztésére fordították, ami a Budapestre települt ipar műszaki fejlesztését lassította. Sok helyen hiányoznak a minőséget alapvetően meghatározó gépek, berendezések, elmaradott az alkatrész- és részegységgyártó kapacitás, nem kielégítő az anyagmozgatás gépesítettsége. A budapesti ipar szerkezetének korszerűsítésére is jelentős hatást gyakorló központi fejlesztési programok végrehajtása a szükséges források hiánya miatt lelassult. A Budapesten települt ipar szerkezetét az utóbbi években a termelőszövetkezeti melléküzemágak erőteljes gyarapodása és a kiegészítő, kisegítő gazdaságok létrejötte is alakította. A melléküzemágaknak csak kisebb hányada végez ipari tevékenységet, de a kisegítő gazdaságokkal együtt hozzájárul a háttéripar hiányának részbeni pótlásához. A melléküzemágak és kisegítő szervezetek bővülése növekvő elszívó hatást gyakorol a főváros iparában foglalkoztatott munkaerőre, számos esetben — a teljesítményektől elszakadó jövedelemnöveléssel — okoz feszültséget, lazítja a munkafegyelmet, rontja a nagyipari munkások közérzetét. Az elmúlt időszakban a budapesti ipar termelékenységének növekedési üteme meghaladta az országos átlagot, a jövedelmezőség színvonala is átlag felettinek minősíthető. Ez azonban nem volt elegendő a tervben megfogalmazott célok eléréséhez. A fővárosi iparral szemben támasztott követelmények növekedtek, a termelés tárgyi és személyi feltételei azonban romlottak. Növekvő feszültségek forrásává vált az infrastruktúra viszonylagos elmaradottsága, a környezetszennyezés, a telephelyek területi széttagoltsága és egy részük kedvezőtlen elhelyezkedése iparfejlesztési és városképi szempontból is kedvezőtlen. 10 /(OO