MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/101

A fővárosi építőipar helyzete A fővárosi székhelyű építőipar az ország építőipari tevékenységében is meghatározó, a budapesti feladatoknak pedig több mint 80%-át végzi. A kivitelező építőiparral szemben támasztott igények jelentősek, összetételük gyorsan változik. A hagyományos beruházási munkák mellett előtérbe kerültek a különleges felkészültséget igénylő felújítási feladatok. A technikai korszerűsítés, a gépesítés javítása terén fejlődés következett be. Ez azonban döntően csak a nagy volumenű új létesítmények kivitelezéséhez szükséges kapacitást bővítette. A fejlesztések nem biztosították az időközben jelentősen változó építési igényekhez szükséges kapacitásfedezetet, ezért az építési kereslet és kínálat közötti feszültség alig csökkent. A kiemelt fejlesztési feladatok biztonságos végrehajtása érdekében a fővároson kívüli kapacitások, sőt külföldi munkaerő bevonására is szükség van. A kivitelező szervezetek többségénél nem javult kellően a költségérzékenység. A lehetőségektől még mindig elmarad az építőiparban a végzett munka minősége, hosszú a kivitelezési idő. Ebben beruházási, szervezési, vezetési, műszaki, tervezési, kivitelezés-szervezési, szakmai felkészültségbeli, anyagminőségi és munkafegyelmi hiányosságok egyaránt közrejátszanak. Nem kielégítő az érdekeltségi rendszer sem az egyes építőipari szervezeteken belül, sem a szervezetek között, a szerződéses fegyelem alacsony színvonalú. A vállalkozói magatartás sok esetben árfelhajtó hatású, másrészt a vállalkozási kedv gyakran nem a társadalmi prioritásokat részesíti előnyben. A főváros közrendje, közbiztonsága Budapest közrendje és közbiztonsága alapvetően szilárd. Egyes negatív tendenciák felerősödése (tulajdon elleni bűncselekmények erőteljes növekedése, rablások és betöréses lopások) miatt helyenként és időszakonként a lakosság körében a biztonságérzet csökkenése tapasztalható. Tovább emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Bár a bűnüldöző és igazságügyi szervek — nehezebb és bonyolultabb körülmények között — egyre több ügygyei foglalkoznak eredményesen, a felderítetlen ügyek aránya nőtt. Az állam elleni és egyéb, politikai jellegű bűncselekmények társadalmi veszélyessége és száma továbbra is elenyésző. A főváros életében komoly gondot okoz a mintegy tízezer csavargó, munkakerülő és kb. tizenkétezer nyilvántartott alkoholista. A társadalom perifériájára szorult személyek elsőként említett csoportjára a munkakerülő, bűnöző életvitel a jellemző. Ezek társadalmi veszélyessége a legnagyobb. Az elmúlt években a főváros párt-, állami és társadalmi szervei jelentős erőfeszítéseket tettek e jelenségek visszaszorítására. A társadalmi összefogás szélesítése mellett bővült az arra rászorulókról való egészségügyi és szociális gondoskodás. Ezzel párhuzamosan - a szocialista törvényesség megtartása mellett - sor került adminisztratív eszközök alkalmazására is. Az erőfeszítések ellenére a kívánt eredményt nem sikerült elérni. Ehhez a közveszélyes munkakerülés szigorúbb szabályozása, a munkára kötelezés lehetősége lenne szükséges. 1983-ban lényegében megszűnt a rendőrségnél évek óta fennálló létszámhiány, de az állomány megfelelő minőségű személyi összetételének kialakítása továbbra is gond, melyet jeleznek azok a törvénybe ütköző cselekedetek és morális problémák is, melyeket az utóbbi időben tapasztaltunk. 11 AOA