MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983
1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/51
-9szolgáltatások bővültek. Összességében azonban a szolgáltatások színvonala és kulturáltsága elmarad a lakosság igényeitől. Ugyanakkor tény, hogy a jó ellátás az utóbbi időben érezhetően romlott. 1978-83 között a főváros kereskedelmi hálózata bővült, korszerűsödött, struktúrája is kedvező változáson ment át, bár a tervezett és szükséges fejlesztéseket az V.ötéves terv időszakában a források csökkenése és a hiányzó épitőipari kapacitás miatt nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. A hálózatfejlesztés mindenekelőtt az alapellátás biztosítására irányult. Előreléptünk a külső- és belső városrészek ellátottságában fennálló aránytalanságok csökkentésében. A megépült, valamint az épülő nagyáruház- és bevásárlóközpontok / Őrs vezér tér, Marx tér,Pesterzsébet,Kispest,Moszkvatér/ és az összehangolt kereskedelemszervezési intézkedések az agglomeráció ellátási színvonalának javítását is szolgálják. A fejlesztések ellenére uj feszültségek jelentkeztek, elsősorban a magánerős telepszerű lakásépítés bővülése kapcsán, továbbá a nagyobb lakótelepeken,ahol a kereskedelmi és szolgáltató hálózat megépítése jelentős késéssel követi a lakóépületek elkészültét. A boltok szerződéses, bérleti üzemeltetésének tapasztalatai - az élelmiszer üzletek kivételével - többnyire kedvezőek. A lakásépités,- felujitás-, gazdálkodás helyzete. A főváros fejlesztésének legjelentősebb feladata a lakáshelyzet javítása volt.A lakásépités és lakásgazdálkodás eredményeként a mennyiségi lakáshiány lényegesen mérséklődött, az önálló lakással rendelkezők aránya emelkedett. A lakásállomány minősége és összetétele a lakásépités, felujitás és korszerűsítés következtében kedvezően változott. Emelkedett a komfortos és összkomfortos lakások aránya. Ugyanakkor növekvő gondot jelent a lakásállomány mintegy 18%-ának leromlott állapota. Az elmúlt öt évben összesen 85 ezer lakás épült fel, a megszűnéseket is figyelembe véve a lakásállomány 59 ezerrel gyarapodott. Változás következett be az építtetők összetételében, az állami erőből épülő lakások aránya 1984-re a kritikus szint alá, 22%-ra csökken, s csak a minimálisra mérsékelt szanálásokat fedezi. U