MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983
1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/52
- 10 Az egyszobás lakások aránya 33 %-ra csökkent, ugyanakkor a két és félszobás, valamint nagyobb szobaszámú lakások aránya nem változott, ami további feszültségek forrása. 1978-82 között az átlagos lakásnagyság országosan 6 m2-rel, a fővárosban mindössze 1 m2-rel nőtt. /Jelenleg 57-59 m2./ A lakáscseréket is figyelembe véve mintegy 115 ezer család költözött a korábbinál jobb körülmények közé. A lakásigények lépcsőzetes kielégítésében még nagy tartalékok vannak. Az idegenkedés leküzdése mellett az igényeknek jobban megfelelő -mennyiségű és minőségű - lakásalap biztositása hozzájárulhat a lakásgondok enyhitéséhez. A lakásigénylések megujitása után a fővárosban 1983. I. félév végén 55.600 lakásigénylést tartottak nyilván a korábbi 108 ezerrel szemben. A lakásigénylések jelentős csökkenése azonban nem ad valós képet a lakáshelyzetről, hiszen nem ismerjük azok számát, akik az anyagi terheket nem tudják vállalni, és ezért nem is jelennek meg igénylőként. Az igénylők 75 %-ának nincs önálló lakása, 38,1 %-a fiatal házas. Az igények a nagyobb lakások irányába tolódtak el. Az egyedi és telepszerű magánerős lakásépités feltételeinek megteremtése érdekében eddig mintegy 3000 telek tartós használatba adására került sor. A magánerős lakásépités támogatása érdekében 1984. január 1-től korszerűsítjük a fővárosi telekgazdálkodás rendszerét, ezzel is növelve a lakásépítésre alkalmas telkek kinálatát. A lakásgazdálkodás egyik legnagyobb gondja ma és hosszú távon is az elöregedett lakásállomány, amelynek nagyrésze a belső városrészekben helyezkedik el. Ezért az elmúlt évek során a lakásépités mellett fokozott erőfeszítéseket tettünk a meglévő lakásállomány felujitására és korszerűsítésére. Öt év alatt közel 50 ezer lakás felujitására és - a tervezettnél lényegesen több - 26.582 lakás korszerűsítésére került sor. Ezzel megkezdődött a több évtizedes elmaradás lassú felszámolása. Ez a munka az általában csökkenő pénzügyi lehetőségek mellett is növekvő ráforditást igényel. A városrészek rehabilitációja terén - az erőfeszítések ellenére is csak a munka kezdetén vagyunk. Ötszáznál több rehabilitációra kijelölt tömb van, amelyekben a főváros lakosságának hozzávetőlegesen ^3L