MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1977

1977-12-09 146. öe. - 1977_PB 146/16

-13 túljutottunk az előirányzatnál, hogy lemaradás van a felhalmozásban, az pedig mindenek előtt az erős beruházási túlteljesítés miatt tulmentünk. Azt mondhatjuk, hogy az alapvető célt sikerült elérni, lényegében most dolgoztuk le azt a veszteséget, amit 1976-ban bekövékezett, ezt sikerült teljesiteni.Nem sikerült feladatainkat elérni egy másik nem kevésbé fontos cél teljesítésében, a termelés és a nemzeti jövedelem dinamikus növekedése, nem járt együtt az egyensúly tervezett mértékű javításával, sőt 1976hoz képest itt egy bizonyos fokú relativ romlás is bekövetkezett. Ez az egyensúlyi dolog is sokszor szóba-kerül. Leegyszerűsítve a kérdést - ez megengedhető - ami még világosabbá teszi; miben áll a mi egyensúlyi problémánk? A termelt nemzeti jövedelem nem fedezi a belső felhasználást. Kisebb, kevesebb nemzeti jövedelmet hozujk létre, mint amennyi a fogyasztás, a felhalmozás folytonos növekedéséhez szükséges. Itt van egy rés, ezt nem sikerült csökkenteni 1977-ben sem. Az okok ismertek, ezzel nem szeretném az elvtársak idejét és tőreimet igénybe venni. Alapjába véve ez a nagy váltás, ami a világpiacon bekövetkezett ma is az a veszteségünk lényegében, ami annak árarányánál, a módosulásokból a cserearányok megváltozása révén megváltozott. Hol éles az egyensúlyi probléma; a külkereskedelatoen éles, ahol ugyanezt lefordítva az export nem fedezi az importot globálisan sem a szocialista, és a kapitalista relációban. Szocialista viszonylatban a kérdés rendezett, tehát a szocialista ICEKXSXKSSXXXX partnereinkkel mindenek előtt a Szovjetunióval, olyan módon kötöttük meg az egyemményeket, hogy ott már nem érhet tieglepetés bennünket. Élesebb a tőkés viszonyokban a helyzet, ahol a nagyságrendje és természete is kicsit más a világnak. Mi történt 1977-ben? Itt is szó esett róla: a nem kielégítő külkereskedelmi egyenleg ellenére előbbre léptünk, mert az exportunk igen dinamikusan növekedett, a belföldi megtermelt javakból az értékesítésben az export részaránya nőtt és az összes értékesítési irányból a legerőteljesebben az export volumene, illetve tényleges teljesítése növekedett. Annak ellenére igy van, hogy az export kisebb mértékben nőtt, mint ahogy terveztük és még kisebb mértékben nőtt,mint ahogyan az import növekedése megkívánta volna - ebből adódott, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya nagyobb, mint amivel számoltunk. Költségvetésben éles az egyensúlyi hiánya, leegyszerűsítve 1977ben is az a helyzet, de a költségvetésnek a bevételi része lényegesen kisebb, mint a kiadásé. Ha a vállalati szférát nézzük a költségvetésnek, a vállalat nettó bevétele gyakorlatilag nem növekedett, ill. nem emelkedett. A vállalati gazdálkodásban tisztességes nyereséget értek el. Ennek a jelenségnek oka az,hogy a vállalati támogatások a költségvetésből folyósított támogatások rendkívül dinamikusan emelkedtek ,ezek igencsak megterhelték a költségvetést, másrészt a nagyberuházási túlteljesítés, amiről már a felszólalók is említést tették. Külkereskedelem; a költségvetés és a beruházásokkal kapcsolatban a tervtől való eltéréseket minősítve - a tárgyilagossághoz hozzátartózik,.- hogy ezek nem sorolhatók egyszerűen a végrehajtás fogyatékosságai közé, de hogy milyen helyzet állt elő, abban szerepe van a központi tervező szervek tévedéseinek és a központi kormányzati irányítás gyengeségeinek is. Ami a külkereskedelmet illeti, ott abban, hogy a központi tervezés 1977-re számított /&