MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1976
1976-11-01 139. öe. - 1976_PB 139/5
Észrevétele a 2-es ponttal kapcsolatban: /centralizmus fejlesztése/: a párt politikájából adódóan, a munkastílusnak lényeges vonása hosszú távon, hogy a^ társadalmi élet demokratizmusát, a szocialista demokráciát kell erősíteni. Ezzel összefüggésben a centralizmust is érvényre kell juttatni. Hosszú távon, első helyen - természetesen nem szembeállítva a centralizmussal - a szocialista demokrácia fejlesztését hangsúlyozná inkább. A végrehajtás során egyetért a centralizmus hangsúlyozásával. 3-as ponton belül felsorolt kérdések: egyetért a kádermunkában a kollektivitás és demokratizmus fejlesztésével, de hozzáteszi, hogy az érvényre juttatás érdekében tovább kell jutni eaen az utón. A KB. 1973. novemberi határozata és a kongresszusi határozat óta a kádermunka kezd élővé válni a pártszervek, szervezetek gyakorlatában, az állami, gazdasági-, társadalmi szerveknél. Fontos dolgokban történt előrelépés, pld: erre a munkára széles mértékben, különböző szinteken is jellemző a tervszerű előrelátás; az utánpótlás, tartalékok feltárásában az időre történő felkészülés. Ezt szolgálva érkezett meg az állami,- gazdasági szervekhez és vezető pártszervekhez az állásfoglalás, melynek melléklete rendező elveket is tartalmaz. A Pol.Biz. 197^-es állásfoglalása után 2 év szünet volt, és csak most jelentek meg a rendező elvek, de pld. az alapszervezetekre vonatkozóan még mindig nincsenek meg. Ilyen fontos kérdésben jó lenne gyorsitani a végrehajtást segitő, összehangoltságot lehetővé tevő munkát. Somogyi elvtárs is emlitette a munka olyan fontos jegyét, mint pld. a konkrétság, operativitás, politikai - mozgalmi jellegnek helyes értelmezése, dialektikus kapcsolatban érvényre juttatása. A Budapesti Pártbizottság munkájának fontos része, hogy a párt gazdaságpolitikáját Budapesten érvényre juttassa. A BPB napirendjein szereplő kérdések - PVB-n is, de a bizottságok munkájában is ilyen irányúak. Ezzel összhangban van, hogy a kerületek irányításában is ezek az elvek érvényre jutnak. Gondként veti fel, hogy a testületek szintenként végzik a maguk gazdaságpolitikai, ellenőrző, szervező, irányító munkáját. Hiányolja, hogy ezzel párhuzamosan nem elégséges a gazdaságpolitikai irányító, szervező, ellenőrző munkában a lefelé történő konkrét irányítás. Nem kellően integrálódnak az eredmények. A párhuzamosságokat az előterjesztés is emliti, de ez szélesebb gond. Pld. a KB. 1972 novemberi határozata után különböző kiemelések történtek /: 6 nagyvállalat megfigyelése; országosan 49 vállalat, Budapesten 33 vállalat kiemelése,séb:/. Itt is jelentkezett párhuzamosság, pld. a 6 nagyvállalattal foglalkozott a KB., BPB, kerület, de ugyanígy foglalkozott a 33 kiemelt vállalattal is mindhárom szerv, de a kellő összhang nem volt biztosítva /: pld. a 33 vállalat vezetőivel tárgyalások folytak, melyeken a kerületi PB.-ok nem vettek részt:/, ez pedig nem segíti elő sem a tekintélyt sem az irányítást. Vagy pld. IX.3o-án országos aktivá volt, ahol a nagyvállalatok vezetői vettek részt. Jó lett volna, ha legalább az ipari szempontból fontos szerepet játszó kerülwtek illetékes vezetői is meg lettek volna hívva. Természetesen fontos és elkerülhetetlen, hogy néhány kérdésben többen is foglalkoznak a vállalatokkal, de az energia összegeződjön és ne legyen párhuzamosság. A k er. PB-o k részére fofcozni Wl az informáltságot, az 1Mbea
