MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1974

1974-11-28 124. öe. - 1974_PB 124/5

- 3 Az összefonódások következtében az a szinezet, hogy brigádok alakultak a súlyos szabálytalanságok elkövetésére. Nem mindig érvényesül olyan felelősségrevonás, amire szükség lenne. Komoly probléma van az ellenőrzés kérdésében is. A tagfelvételi munkában jelentkező problémákkal kapcsolatban is indokolt a politikai munkánk javitása. Alaposan meg kell nézni, hogy milyen magatartása volt a felvételt kérőnek a felszabadulás és az ellenforradalom idején. A pártszervezetek kétharmada éves szinten fegyelmit nem tárgyal: nehéz elképzétai ezt, nem fedi a való életet. Lakatos Dezső: A jelentés jő, kisebb kiegészítésekkel alkalmas a pártértekezlet elé. Az 19^5 előtti és 19^5-ös párttagok kilépésének okát nem a körzetek gyengeségében látja,hanem abban, hogy ezek az elvtársak gondjaikat, sértődöttségüket előző munkájukból, munkahelyükről hozzák magukkal. A körzetek megfelelően, lelkiismeretesen, becsületesen foglalkoznak velük, de a körzetek ezeket a hozott sértődéseket nem tudják helyreállítani. A vállalati, üzemi pártszervezeteknek kellene nagyobb fiyelemmel kisérni a nyugdijba került elvtársaikat. dr. Csendes Károly

: A Fegy.Biz. beszámolója a végzett munkáról, korrekt, de nem biztos, hogy pontosan tükrözi a párt belső életében előforduló visszásságokat. Nem biztos, hogy negativ jelenség, ha a fegyelmik száma növekszik. Nem látja, miként lettek hasznositva a fegyelmi eljárások; milyen tanulságot lettek levonva. Az egész budapesti pártmozgalom számára hasznositani kellene a tanulságokat. A hivatali, minisztériumi pártszervezetek mércéje alacsonyabb, mint az üzemi alapszervezeteké,ez a tapasztalata. A jelentéssel egyetért. 1 dr. Antony elvtárs: A Fegyelmi Bizottság tapasztalata, hogy a gazdasági vétségek aránya 1972 óta nőtt, sőt bizonyos kialakult "forgatókönyv" szerint történik; érdekelt bizonyos esetekben a helyi párt- és tömegszervezeti vezető is; a felügyeleti hatóság ellenőrzése gyenge; mentés meginditása; nincs megfelelő arány az összegszerűség és a jogi következmények között; egzisztenacialis átmentés a felügyeleti szerv részéről; nemzeti ajándékkal távozik a vétkes, nem fegyelmi utón kerül el, hanem felmondással; nyugdíjaztatási eljárás és ezzel egyidejűleg a főhatóság részéről pld. gazdasági tanácsadói állás biztosítása. Ezt a fegyelmi bizottság érzékelte, a PVB. figjelmét adott esetben erre fel is hivta. El kellene dönteni, hogy a múlt és a múltbeli érdem meddig érdem és mikor súlyosbító körülmény. Rendet kell teremteni a "beavatkozás" kérdésében is. Nem a gazdasági bűncselekmény elkövetésekor kell beavatkozni, hanem az előzményeknél kell felfigyelni ! A Fegyelmi Bizottság csak egy lehetősége van, ha ugy látja, hogy a vétség és annak megítélése nem áll arányban egymással, - él a kiemelés jogával, és többségében súlyosbító döntés születik. Tagfelvételek: a probléma főleg az 1972-es tagfelvételekből adódik. Az alapszervezetek szemléletét kell ezen a téren javítani. Az állampolgári amnesztia /1956-os:/nem jelent büntetlenséget, politikai vétlenséget a párttagnak jelentkezőknél. 19^5 előtti párttagok: összetett probléma, az üzemek részéről is nagyobb figyelmet igenyel. Az 19^5-ös párttagok között is van egy "későn jelentkező" karrierista réteg. A magas nyugdij miatt nem "reszkírozza" a 2oo Ft-os tagdijat és a körzeti munkát. £