MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1973

1973-06-28 115. öe. - 1973_PB 115/38

19 ­lés felelőssége megoszlik az iskola és a munkahely között. A szakmai gyakorlatot a szakmunkástanulók 31 %-a végzi az isko­lai tanműhelyekben, 69 c /o-a az üzemekben. Az iskolai nevelő maiikat mfcUeaiiti a Í-U&UÜ létszám, néhány pedagógus gyenge fel­készültsége, a mostoha körülmények. Az üzemekben a helyi társadalmi szerveknek, nincs kapcsolata a szakmunkás tanulók­kal. A fiatalok 31,8 %-a folytat tanulmányokat munkája mellett. A munkásfiatalok tanulmányainak megválasztása, foglalkozásuk jellegének általában megfelelő, a fejlődésülcet, érvényesülé­sülcet segiti. Az 1971/72 tanévben a fiatal munkások közül kö­zépiskolában 46,167 fő tanult, ebből gimnáziumban 16.118, szakközépiskolában 18.365, ipari- és mezőgazdasági technikum­ban 11.684. A tanulók műveltségüket, szakmai felkészültséget kivánják fejleszteni, tanulásukban szerepe van a magasabb kereset reményének is. A helyes irányú tanulási törekvések mellett, az xitóbbi években csökkent az állami oktatásban továbbtanuló munkások száma. Különösen alacsony a dolgozók általános isko­lájában tanulóké, nem éri el az évi 3.000 főt. A továbbtanulást erősen korlátozza a többmüszakós munkarend, a növekvő munkaerőhiány, a túlóráztatás, a nők, a családos anyák családi kötelezettsége, a bejáró dolgozók utazási ne­hézségei. A tanulás társadalmi megbecsülése is hiányos, nem egy esetben anyagi, erkölcsi hátrányba kerül az a dolgozó, aki munkája elvégzése mellett tanul tovább. Az üzemek gazda­sági vezetői a munkásfiatalok továbbtanulását, ha az válla­lati érdeket szolgál, elősegitik, A pályakorrekciós kívánsá­gokat akkor sem támogatják, ha az a társadalmi érdekkel egy­beesik. Az ifjúsággal kapcsolatos párt, valamint kormányhatározatok és az Ifjúsági Törvény nyomán javult az ifjúmunkások fogadása az üzemekben. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom