MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/39

Nem mintha ez nemtudom milyen világmegváltó dolog lenne

t de a szocialiáa törvényesség igenis azt követeli, hogy igy is legyen meg a törvényesség, hogy az állam rendjét ne bánthassa senki, az állam törvényessége Is legyen meg és aki bűncselekményt követ el, annak rendje és módja szerint lakoljon és nagyon sok olyan ember ssin, akire ez jobb hatással -von mint hét különféle agitátorral való beszélgetésnek, ha tudja, hogy öt ezért most már konkrétan megbüntetik . Ezeket csak azért soroltam fel, mert esetenként kisebb jelentőségűek ugyan de összes hatásukban mégis történtek már konkrét intézk édesek a visszásságok visszaszorítása érdekében. És azért itt sem lehet valami világrenfető dolgot csinálni, mert rendszerint valamilyen dolog jobb szabályozásáról van szó és nem lehet ilyen anulállásal össze-vissza csapkodással megoldani ezek et a kérdéseket, amikor az eg ik lyukat betömjük és ugyanakkor egy másik lyuk keletkezik. Ami a gazdasági munkát illeti ott is jelentős eredmények vannak. A minap olvastuk a Statisztikai Hivatal jelentését a múlt évről. Ebből teljesen világosm hogy a gazdasági munka irányításában, a hatékonyság javításában, sőt bizonyos mértékben még a struktúra és az áruszerkezet javitásá-toan, sőt bizonyos mértékben még a struktúra és az áruszerkezet javításában is előrehaladtunk. Ezek ismert adatok, amelyek bizonyítják, és állítják, hogy ez igy van. Persze itt nem történt nagy lépés, árnyalati előrehaladás csupán, de itt nehezen adják a métereket és kevés a lehetőség a gyors előrelépésre. De maguk azok a számok beszélnek, hogy miközben folyik ez a bonyolult erőfeszítés a hatékonyabb munkáért, azért mégis az alapvető numerikus mutatók tekintetében előrehaladtunk. Ilyen az ipari termelés 5 %-os emelkedése, a mezőgazdasági termelés 9 %-os növek edése 1 év viszonylatában. Az a tény, hogy a nemzeti jövedelem 6 %-kal növekszik, már közvetlenül a hatékonyságot mutatja. Egyéb számaink visszamenőleg azt mutatták, hogy a nemzeti jövedelem növek edése mindig lényegesen alatta marad az ipari termelés növekedésének, ez tehát nem elég ha« tékony. Vagy itt van pl. a reáljövedelem 5 %-os és a fogyasztás 9 %os növekedése. Ezek tények. Itt nincs mit magyaráaii, meg azt sem kell mondani, hogy elhiszem, igaz, mert ha nem igaz, nem hiszi el. Itt legfeljebb más lépésről van szó. Azt, hogy a reáljövedelem 5 %-kal nő egy főre Magyarországon és országosan, nem kell bizonytalansággal mondani, ezt kerek-perec lehet mondani. Ugyanígy a fogyasztásnál me gint- úgymond - olyan szám, amely kiállja a nemzetközi összehasonlítást. Kiállja az összehasonlítást szocialista és más viszonylatban is. Ha megnézik ezt az egész helyzetet s különösen hozzágonoblják a hatékonyságot, és arra gondolnak, hogy Magyarország kongresszuson rögzített célkitűzése, hogy az iparilag közepesen fejlett országok sorából emberileg belátható időn belül lépjen előre az iparilag fejlettebb országok közé, akkor láthatják, hogy történnek lépések ebben az irányban. Csak hát ennek ilyen bonyolult útja van, mert ez nem egyszeüen számszerinti növekedést jelent bizonyos termelési ágazatoknál. Ugyanígy - és teljes mértékben tmáogatni tudom Pál elvtárs pozitív megállapításaitól magam is feljegyeztem, mielőtt szó sett róla - még a propagandában is változatlanul ügyetlenek vagyunk, mert azért a tudománypolitikai irányelvek, amelyek szintén foglalat, majdnem ugymondhatnám, hogy kerettörvényünk, kommunistáknak, akik ilyen kérdéssel találkozunk, már #