MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970
1970-02-25 93. öe. - 1970_PB 93/188
- 29 tehermentesítésének egyik útja a központ korszerűsítéseés területéneknöve lése . A korszerűsítés fogalmába beletartozik a belső üzletutcahálózat fejlesztése, elavult tömbök lebontása és átépítése. A megoldás másik útja - más világvárosok törekvéseihez hasonlóan - a központot tehermentesítő v árosközpontok létesitése. Ez a feladat 22 kerületre szétosztva nem is oldható meg. A felszabadulás óta tett jelentős erőfeszítések - áruházak létesitése, intézmények telepítése, lakásépítés, stb. - nem voltak elegendők ahhoz, hogy nagyvárosias városrészek keletkezzenek. A városrész-központoknak magasabbf ok u , vár os ias j elleg ű, adminisztratív, kulturális, szórakoztató intézményeket és vá ltoz atos keresked elmi létesítményeket kell tartalmazniuk. A pesti oldal északi részén már kirajzolódik egy ma is önálló életet élő városrész, amely Újpestből és Rákospalotából áll, lakossága ma együttesen kb. 144 ezer fő. Az épülő páskomligeti lakótelep lakosaival, Újpest és Rákospalota központjának átépítésével a lakosságszám kb. 220 ezer. Terméaz etes köz pontja azújpesti városmag területén van, az észak-déli gyorsvasút vonala mentén. A pesti_oldal keleti része a Kerepesi útra fűződik fel. Zugló teljesen egybeépült a XVI. kerület településeivel, Rákosszentmihállyal, Mátyásfölddel, Sashalommal. A városrész lakosságszáma jelenleg kb. 190 ezer fő, ez a szám a zuglói lakótelep építkezések befejezése után kb. 240 ezer főre emelkedik. Központ az Eörs vezér tér környékén , a kel et-n yu ga ti ^Q^dalatti vasút végpon tj ánál létesíthető^ Pest délkeléti_és déli része_ műszaki és természeti adottsága révén egymástól viszonylag elszakított, a főközpont felé irányuló szektorokra bomlik. Kőbánya, Kispest-Pestlőrinc, Pesterzsébet, Csepel önálló, élő településrészek, egymás M
