MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970
1970-02-25 93. öe. - 1970_PB 93/189
- 30 közötti forgalmuk csekély. Közöttük egyedül Kispest-Pestlőrinc együttes városrész-méretű. A városrész főútvonala, az Üllői ut az észak-déli gyorsvasút déli ága. Az Üllői ut mentén Ki speste n elhelye zend ő városrész-központ mai 1ako3aágszáma 290 ezerre, a távlati lakosságszám kb. 320 ezerre tehető. A budai oldalon elsősorban a Hármashat árhegy- JózsefhegyRózsadomb vonulata és a Duna közötti északbudai_terület_ /mai III. kerület/ tekinthető ma is önálló városrésznek. Lakosságszáma 90 ezer, ez a lakosszám azonban a tervezett lakásépítkezések /Óbuda rekonstrukciója, csillaghegyi, békásmegyeri lakótelepek, atb./ révén kb. 210 ezerre növekszik. A városrész természetes központja Óbuda. A központ épitése Ókuda_reko Q^Lukció_Xá. Y_ §, 1 megkezdődik. A budai_ hegyvidék lakóterületének morfológiai alkatát a Duna felé húzódó völgyvonulatok jellemzik. Központ jellegű terület csak a völgyvonulatok mélyén, a_Duna_felé haladó utvonalak^ találkozásánál, a budai körútnak Szén a_tér_-_Moszkva_tér Déli-vasut közötti_szakasza_körül_ alakulhatott ki. A főközpont felé a kelet-nyugati gyorsvasút biztositja a kapcsolatot. Az itt kialakítható városrész-központba f őköz pontnak__ kö_zelségg folytán annak mintegy b ud ai n y úlványa, egyben a ma kb. 140 ezer, távlatban 200 ezer lakosú hegyvidék természetes központja. A kiszélesedő délbudai völg y messze délre elnyúló önálló városrésznek tekinthető, mely Lágymányos, Kelenföld és az ehhez csatlakozó XXII. kerület területét foglalja magában. Lakosságszáma kereken 200 ezer, távlatban kb. 240 ezer fő. A főközpont a Bocskay__ut r Fehérvári ut által alkotott háromszögben_ alakult ki. /<B
