MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/97

az életszínvonal emelkedését, a jólétnek önmagáért való elfogadását közülük sokan kritizálják, ami persze nem jelenti egyúttal a kulturált életmód elvetését is. A belső helyzetünkkel összefüggő különböző kérdések megítélésében az ifjúság véleménye általában eltér a "hivatalos álláspont"-tói, sok mindennel vitatkozik, jobbat akar. A párt gazdaságpolitikájának következetessége sokuk előtt rejtve marad, ezért egyes kérdésekben merevnek, más esetben "tultaktikusnak" ítélik. A gazdasági életünk helyes megítélésével szembeni oppozició különösen olyankor erősödik fel, amikor egyes nehézségek egyszerre jelentkeznek. Közöttük különösen gyakori az olyan felfogás, amely szinte kizárólag a szubjektív tényezőkre vezeti vissza e nehézségek okait. Ez természetes. Hiszen a tapasztalt feszültségek nem csupán - s gyakran elsősorban nem - abból következnek, hogy egyes vezetők, irányító szervek szubjektív hibát vétenek. Arról pedig, hogy az ellentmondásokat felismerve átmenetileg nincs lehetőség - mert hiányoznak a feltételek - a megoldásra nem tájékozódhatnak. Az ő esetükben különösen elfogadható, hogy nem képesek átfogni a valóságot. Ez a valóság gazdagabb és összetettebb, mint amennyi abból tudatukban tükröződik. Ez a jelenség a külpolitikai lépések megítélésénél még inkább tapasztalható. Állandó információ-hiányról panaszkodnak, ennek ellenére körükben a nemzetközi eseményekről igen szélsőséges vélemények alakulnak ki. Ez is bizonyítja, hogy ítéleteik jórészt a felszíni jelenségekből és érzelmi elemekből állnak össze. 2. Az ifjúság a politikai gyakorlatban nem egyforma intenzitással vesz részt. Rétegeinek aktivitása különböző. Ez a különbség az ideológiai-politikai kérdések megítélésében még differenciáltabb. A megitélés tartalma és megjelenési formája ifjúsági rétegenként más-más. A középiskolások és szakmunkástanulók jó része intenzív, érzelmi vonzódás, vagy elutasítás formájában kötődnek'ideológiai, politikai kérdésekhez. Az egyetemi- és munkás ifjúság már inkább a racionalitás oldaláról, viszonylag stabil értékrendszer alapján mond ítéletet, foglal állást. A vélemények megfogalmazásában a különbségek hangsúlyozása a jellemző. Lényegüket tekintve azonosak a közéletben ielvetődőekkel. Az ideológiai, politikai érzékenység az egész budapesti ifjúságra általában nem jellemző. A túlnyomó többség - valóban vagy látszólag - elfogadja a hangadók véleményét. Ellenvéleményt legfeljebb az azonos érdeklődésű- és korú baráti körének vagy a neki szimpatikus embereknek mondja el. Változatlanul sok a fenntartásuk a felnőttekkel szemben. Ez nem egyszer a közönyösség képében jelentkezik. Passzív magatartásuk sokszor a csalódás következménye. Máskor közömbösségük a tanácstalanságból fakad. A közömbösség mögött esetenként a frázisoktól - még a "saját" frázisaitól - való elhatárolódás húzódik meg. De fellelhetők közöttük az ilyen álarc mögé búvó ideológiai ellenfelek. Az ideológiai nézeteknek milyenségét az aktivan politizálok véleményéből lehet kiszűrni. Ez általában az ifjúság többségének alapállását is tükrözi. a) Az ifjúság körében fellelhető a párt és a munkásosztály vezető szerepét kétségbevonó nézetek forrása: - az a vulgária - még ma is élő - álláspont, amely az osztály vezető szerepét összecseréli a vezető funkciók, az azt közvetlenül betöltő munkások arányával és számával; - A technicista felfogás, mely a tudományos technikai forradalomban az értelmiség szerepét eltúlozva, tagadja a munkásosztály vezető szerepét; - Az antimarxista - anarchista - "elif'-elméletek, az elitértelmiség ideológiájának hatása. E nézetek nemcsak "forradalmiságukkal", tetszetős csomagolásukkal vannak hatással az ifjúságra, hanem befolyásukat annak is köszönhetik, hogy a párt- és a munkásosztály vezető szerepét propagandamunkánkban sokszor közhelyekkel igazoljuk. b) A szocialista demokrácia fejlesztése témakörökben kialakult ideológiai ellentmondások közül - főleg a tanulóifjúság körében - a legtöbb dilemmát az okozza, hogy a "szocialista állam a hatalom védelmének egyes eszközeit - határesetekben - a kapitalizmussal hasonló formákban alkalmazza." A szocialista demokrácia fejlesztése egyik legfőbb akadálynak a múltból öröklött hagyományok megtürését, az uj viszonyok megmerevedését vélik, amelyekből a bürokrácia és uj hierarchia születik. c) Fogékonyan reagálnak kulturális életünk sokszor ellentmondásos ideológiai törekvéseire, gyakorlati eredményeire, méginkább veit vagy valódi hibáira. Ha az ifjúságra filozófiai irányzat - burkoltan, mint életérzés hat, akkor az egyik legerőteljesebb, a szépirodalmon keresztül propagált egzisztencializmus. Nem rendszereseit és egyértelmű filozófiai hatás ez, hanem egyes irodalmi müvek által sokszor művészi színvonalon sugalmazott életszemlélet. Az ifjúság körében szorgalmazzuk a technikai tudás és ismeretek széleskörű elterjedését. De a pozitív törekvések negatív ideológiai hatása ellen keveset teszünk. A technikai és természettudományos 16 i m