MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/98

müvek többsége sokszor a társadalmi problémák megoldásaként - akarva-akaratlan - a termelőerők technikai oldalának fejlesztését sugalják. Egyoldalúan a technika szerepét emelik ki. Innen már csak egy lépés a legfőbb termelőerő - a munkás, (a munkásosztály) - forradalmi szerepének kétségbevonása. De elősegiti az olyan nézeteknek és magatartási formáknak erősödését is, amely a szocialista szakember fogalmát kettéosztja: a szakemberre, vezetőre vagy politikusra. Nehezitik az ifjúság reális világképének kialakítását a müsorpolitika, a könyvkiadási politika bizonytalanságai. Az utóbbi években bemutatott néhány problematikus, - de nagy érdeklődést kiváltó-film, irodalmi mii, vagy képzőművészeti alkotás körüli határozatlanság gátolta eligazodását. A beat-zene, a divathóbortok, e szemléletet hivalkodóan propagáló "sztárok" hatása fölötti kritikátlan elsiklás, a polgári művészet nálunk bemutatott egyes alkotásainak feltétel nélküli dicsérete, mások nyilvánvaló ideológiai hibáinak elhallgatása is orientál, de nem helyes irányba. Ez az eljárás nem használ sem az ifjúságnak sem azoknak, akik előtt elhallgatjuk véleményünket, vagy annak egyik felét mondjuk ki hangosan. d) Az ifjúság hazafisága, internacionalizmusa sok tekintetben különbözik a felnőtt lakosságétól. Nem tartalmaz közvetlen élményeket a szélsőséges nacionalista, soviniszta politika korából. De bizonyos történeti igazságtalanságok, vagy történelmi igazságok elferdítése hamis következtetésekre, uj vonásokkal jelentkező nacionalizmusra csábitja annál inkább is, mert| nemzeti öntudata elég alacsony. Sok jószándéku, a szocializmus ügyét hiven szolgáló fiatal nem érti, hogy a hazafiságnak szerves része az internacionalizmus, és ellensége a nacionalizmus. A hazafiság értelmezésében körükben általában két szélsőséges nézettel találkozhatunk. Az egyik a nemzeti érdekeknek túlzott szerepet szánva minden kérdést az ország közvetlen érdekein keresztül itél meg. A másik tagadja a nemzeti érdek érvényesülésének lehetőségét is, különösen olyan kis országban, mint hazánk. Az internacionalizmus témakörében legkiélezettebb a vita, a szocialista nemzetek szuverenitásának kérdése körül. Egyesek kozmopolita jellegű megnyilatkozásaikkal egyidejűleg a szocialista országok közös érdekei kétségbe vonásáig is eljutnak. A hazafias nevelés korábbi és mai fogyatékosságai ütnek vissza abban, hogy ifjúságunk történelem-szemlélete egyoldalú, hogy hazánk - s főleg a magyar munkásmozgalom - történetének, nemzeti kultúránk kimagasló értékeinek ismerete nem elég alapos. Ily módon a hozzá való érzelmi kötődés nem is lehet elmélyült. Ez az oka annak, hogy sok ifjú - főleg a tanulóifjúság egyes rétegei - már abban is kételkednek, hogy jogosan büszkék lehetünk-e a szocializmus építésében elért nemzeti sikereinkre. e) A budapesti ifjúság körében érdeklődést és szimpátiát váltottak ki a nemzetközi diákmozgalmak. 1968-ban 50 ország kisebb-nagyobb diákmegmozdulásainak, diákmozgalmának hazai elemzése sajnos elmaradt. Egyes, vele összefüggő kérdések is késve, viszonylag egyoldalú megközelítésben láttak napvilágot. Igaz nem nyilvános vitákon, de az ifjúság széles köre hevesen polemizált. A fővárosi fiatalok - különösen a diákok - körében tapasztalt visszhangjának főbb vonásai: - a diákság világszerte a haladás élvonalában harcol. Napjaink aktiv forradalmi ereje. Harcunk szocialista irányát az "idősebb testvér", a munkásokra támaszkodva tartják; - a diák-ifjúság harcának célja a szocializmus kivívása a kapitalista országokban. A szocialista országokban "jobb szocializmust" kell csinálni; - egyes szűkebb csoportokban meg volt a készség a "valamit csinálásra", de megfelelő program hiányában a diáktömegek nem "mozdultak". A magyar diákság most azzal segit legtöbbet e harcban - mondták -, ha "hallgatva szolidáris." - bizonyos, - "függőben levő dolgok" (az egyetemek uj Működési Szabályzatá-nak, az uj ösztöndíj rendelet, a módosított felvételi vizsgarendszer bevezetése, a reformtantervekkel kapcsolatos további módosítások stb.) életbe léptetése elé nagy várakozással tekintenek. Következtetés: - Nálunk a diákmegmozdulások és tüntetések belpolitikai feltételéi hiányoztak. A társadalmat feszitő belső ellentmondásokat a párt tárta fel, feloldásukat kezdeményezte. - Az ellentmondások feszítettsége nem olyan mértékű, hogy diák-tömegeket vitt volna ki az utcára. Több probléma mind e mellett sürgős és konkrét intézkedéseket követel. - Az egyetemi-főiskolai ifjúság politikai befolyásolásának egyik fő eszköze az ifjúsági szervezet hatásának erősítése, az arra alkalmasak pártba való felvételének elősegítése és meggyorsítása. 3. A budapesti ifjúság erkölcsi arculatáról v

itatkozó nézetek ős vélemények abban lényegében közös nevezőre jutnak, hogy - bajok és problémák ellenére - alapjában egészséges a fővárosi fiatalok erköl17 3&