MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/96

ni. A budapesti ifjúság világnézete, politikai-erkölcsi arculata Az ifjúság életcéljainak vázlatos érzékeltetése segit világnézete, politikai-erkölcsi arculata néhány fontosabb összetevőjének bemutatásában. Rávilágit a termelésbe a közélet beilleszkedései, elképzeléseire, s magával szembeni követelményeire. Ennek ismeretében is nehéz "élethű" képet festeni, hiszen érzelmi és tudati elkötelezettsége ismereteinél és aktivitásánál rejtettebb. Ez pedig a formálódó fiatalemberek gondolkodásának és tetteinek fontosabb mozgatórugója mint a felnőttekének. A fiatalok világnézetének elemzése még összetettebb. Nem lehet mércénk a közfelfogás, amely sokszor a "tisztán" materialista vagy idealista beállitottságot keresi és ennek alapján minősiti őket. A mindennapi gondolkodásban is ezek összefonódva jelentkeznek. Az ifjúság nagyrészének - a sokféle hatás következtében - inkább vegyes jellegű a nézetrendszere. Benne egyre inkább a materializmus uralkodik a tudományos és tudománytalan elemek összekeveredettsége mellett. Mindennek alapján nem követelhető meg tőle a felnőtt lakosságénál stabilabb ideológiai-politikai meggyőződés, kiforrottabb erkölcsiség. A fiatalok ideológiai nézetrendszere, a politikai-erkölcsi arculata - folyamatosan bővülő keretek között motiválődik. A velük szemben felállitott követelmények e változó keret terjedelméből, és a vele együtt változó tartalomból következnek. E követelmény a közállapotokból fakadó ideológiai-politikai nézetrendszert veszi alapul. Ez a mérce indokolt még akkor is, ha a tulhaladás társadalmi elvárása ugyancsak reális követelmény. 1. A fővárosi fiatalság többségének a szocialista világról, a szocialista eszméről alkotott véleménye őszintén igenlő. Számukra e társadalmi rend adott életforma. A jelennek a kapitalista múlttal való egybevetésének nincs nagy jelentősége, mert politikai fejlődésünk alapja napjaink társadalmi tapasztalata. a) A kapitalista rendszerrel való összehasonlítás többségük számára csak a látszat és a propaganda szintjén létezik. A politikailag instabil része is csak szélsőségesen kiélezett esetekben veti fel önmagában, a szocializmus helyett vállalható alternativaként. Politikai és közéletünkre tett kritikai megjegyzéseik - esetleges negatív vonásuk és érdekességük ellenére a szocializmus eszméinek tisztaságába vetett hitüket is magukban hordozzák. A szocializmus épitése napi jelenségeinek bírálatában az ifjúság zöme saját jövőjének biztosítékait kéri számon, hiszen életmódjának biztonságára törekszik. Ennek realitását a szocializmus lehetőségeiben látja, melynek megvalósítási hibáival szemben a maga módján fel is lép. Az imperializmusról, a kapitalista társadalom jelenlegi állapotáról ismereteik felszinesek. Az ifjúság számára tulajdonképpen nem a jólét kapitalista formája az elsődlegesen csábitó, hanem a polgári demokrácia alatt értelmezett, a feltételezett romantikus szabadság a vonzó. A szocializmus és a kapitalizmus közötti különbség sokuk szemében csak abban van, hogy ott az egyén szabadabbnak látszik, (lehetőség a nagyvilág beutazására) önmagáért és másokért való felelőssége kisebb társadalmi ellenŐrzés alatt áll. A "szabadság"-ra a romantikára csábitó kapitalista propaganda hatással van az ifjúságra. Azok, akik a kapitalizmust elméletileg és gyakorlatilag is marxista világnézetük talaján Ítélik meg, a leglényegesebbre: a két társadalmi formáció közötti minőségi különbségre teszik a hangsúlyt a fiatalek, vékony rétegét alkotják. Többségük a kapitalizmus és az imperializmus társadalmi természetéről vallott nézeteiben sok bizonytalan ideológiai elem található. Az imperializmus megítélésében a szélsőséges állásfoglalások abból a nézőpontból indulnak ki, hogy a mai kapitalizmus homogén. A kapitalizmus belső differenciáltságát bár különböző indítékok és megközelítések szerint - azonos módon elhanyagolják. A tudomány és technika befolyását eltúlozták. Nem ritka az olyan felfogás sem, hogy ezek megoldják a kapitalizmus problémáit, a fejlődés a két társadalmi rendszer "közelitése" illetve "egyesülése" útja felé tendál. b) Gazdasági életünk megítélésében az elméleti indokoltság és a köznapi gondok közötti ellentmondás, sokszor szélsőséges álláspontok kialakulását eredményezi. Az uj gazdasági mechanizmus elfogadása, szükségszerűsége, a kezdeményezés nagysága az ifjúságnak imponál. A visszásságok megszüntetését és a jobb gazdasági eredmények születését várják tőle. Ugyanakkor a mind erőteljesebb közhangulat kritikai megjegyzései! számukra annak a látszatnak bizonyítékát adják, hogy hiányosságok, visszahúzó erők gátolják az előrehaladást. Ebből legtöbbjük olyan következtetésre is eljut, hogy céljainkkal ellentétben nem csökkennek, sőt növekszenek gazdasági életünk nehézségei. Az életszínvonalról alkotott véleményükben túlnyomórészt családi|körülményeik befolyása érvényesül. De sajátos jelenség, hogy 15 %