MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/85

A 0-5 évesek száma tavaly majdnem elérte az 1962. évi szintet. (101 900), a 14-24 évesek aránya pedig ugyanebben az időben 37%-kal emelkedett. (264 400-ról 362 200-ra.) Ez a korosztály alkotja ma már a főváros népességének csaknem ötödét. Közöttük a férfiak aránya 1,4%-kal több mint a nőké. Az ifjúsági korosztályok számszerű növekedési üteme az elmúlt tíz évben lassúbb volt, mint a fővárosi lakosságé. Munkásfiatal a budapesti ifjúság több mint fele. Számuk mintegy 202130. Legnagyobb rétegét az ifjú-szakmunkások adják (45%). Betanitott munkás 28%, segédmunkás 27%-uk. Az ifjúmunkások kb. 40-45%-a nő. Arányuk iparáganként különböző. Legmagasabb a könnyűiparban (közel 70%) a kereske­delemben (42%). A közlekedésben és élelmiszeriparban arányuk 30%-os. Az épitőipar dolgozóinak mintegy negyedét ők alkotják. A munkásfiatalok szakmai és általános kulturáltsága magasabb a fővárosi munkásság átlagánál. Ezt igazolja magas arányuk is a kvalifikáltabb szakmunkákban (gépipar: 52%). Ma már kifejezetten a fiatalok szakmájának mondható Budapesten pl. a gépjármülakatos, rádió és televizió-, távközlő- és biztositóberendezési műszerész. Ezekben a szakmákban dolgozó szakmunkások átlagos életkora 30 évnél is alacsonyabb. A tanulóifjúság létszáma 20 000-rel csökkent (ma 303.500). Jelentősen leapadt az általános isko­lások száma, (202 000-ről 158 000-re), miközben közel 25 000-rel többen tanulnak a közép- és a felső­fokú oktatási intézményekben. e) A főváros fiatalsága a szocialista épités körülményei között nőtt fel. Csak közvetett módon is­meri az uri Magyarországot, a régi Budapestet. Gondolatvilágát a szeme láttára végbemenő forra­dalmi változás: a szocialista átalakulás alakítja. De hatással vannak rá az átmeneti társadalom ellent­mondásos folyamatai, a régi és az uj harca, az iskolai nevelés eredményessége és hibái, a kapita­lizmus beszűrődő eszmevilága, a múlt nézeteinek továbbélése (esetenként felerősödése). Műveltebb és igényesebb, magabiztosabb és kritikusabb, célratörőbb és eredményesebb minden korábbi ifjú nem­zedéknél. A társadalom által számára nyújtott lehetőségeket becsüli, azokkal él is; bár ezeket igényé­hez viszonyitva nem tartja kielégitőnek. Ma már a budapesti gyermekek 92%-a befejezi az általános iskolai tanulmányait. Több mint 90%-uk valamely - az általános iskolára épitett - iskolatípusban továbbtanult. Kitolódott a munkába állásuk időpontja, hiszen többségük 17-18 éves korában kezd el dolgozni. A budapesti - benne az egész - ifjúság megítélésében a mértéktartó és árnyalt vélemények mellett sok a végletes itélet. Közel sem elfogadott ma még a lenini gondolat: az ifjúságban mindenkor a tár­sadalom adott állapota tükröződik, miközben meg kell talánia saját útját a szocializmushoz. Nem kü­lönb és nem rosszabb, mint a felnőttek. A szocializmus iránti vonzódása, az idősebb nemzedéknél nagyobb műveltsége, igazságszeretete és szorgalma a mi viszonyaink között alakult. A szocializmus emberformáló hatásának elismerésre méltó eredményei ezek. Az is igaz, hogy a társadalmi ellent­mondások, a marxizmustól idegen eszmeáramlatok, életkorából következő sajátosságok együttes hatásaként a közönyösség, az ellentétes értelmek, a cinizmus és más aggasztó jelenségek körükben sem ismeretlenek. Hatni rájuk csak ugy lehet, ha világunkról reális képet adunk számukra. Ezért nem értékelhető az ifjúság önmagához viszonyitva, vagy csak néhány felszíni tünet alapján. E társa­dalmi réteg nevelésének eredményeit és gondjait megjelölni csak a felnőtt korosztályokhoz, azok ifjú­korához, korunk szükségleteihez viszonyitva lehetséges. A szocializmus teljes felépítése fokozottan igényli, hogy erőteljesebbé tegyük az ifjúság társadalmi szerepét. Ez teszi szükségessé, hogy ideológiai-politikai, erkölcsi fejlődését gátló tényezőket gondo­sabban számba vegyük. Kiküszöbölésük illetve visszahúzó hatásuk közömbösítésére a társadalom erő­teljesebb összefogását igényeljük és szervezzük. Ez az erőfeszítés azonban csak akkor vezet célhoz, ha az ifjúság társadalmi aktivizálódásának fokozódásával, önmagáért érzett felelősségének növekedé­sével jár együtt. 4 SS

Next

/
Oldalképek
Tartalom