MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969
1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/86
n. A budapesti ifjúság társadalmi szerepe és sajátosságai. Az ifjúság a társadalom része. Mégis beilleszkedését különböző eszközökkel kell elősegítenünk. Társadalmunk lényegéből, fejlődésünk céljaiból egyenesen következnek azok a társadalmi igények, melyeknek szükséges eleget tennie: - fel kell készülnie az idősebb nemzedék által betöltött feladatok átvételére; - megfelelően éljen a kapott lehetőségekkel, a társadalmi épités eredményeit fejlessze tovább; - vegye figyelembe az idősebb nemzedék szubjektiv követelményeit, p -i~~Avr* t c ^^~ • Ezért tevékenysége és magatartása eredményesen ugy alakitható, ha korunk szükségleteinek megértésére képessé tesszük. Ugyanakkor ösztönözzük minden formális, konzervatív és kispolgári megkötöttségek, szokások elleni fellépésre, a szocialista társadalom lényegi követelményeinek megfelelő magatartás kialakítására. Erre annál inkább is mind több lehetőség nyilik, mert fejlődésünk során jórészt kialakultak azok az uj tényezők , melyek jobban segitik, hogy e követelményeknek mindinkább megfeleljen. Az önnevelés, az egymásra való nagyobb hatás, a társadalmi nevelési tényezők koncentráltabb befolyásának jó lehetőséget ad, hogy jelentősen kitolódott és megnövekedett az az idő, amelyet a fiatalok ifjúsági közösségben töltenek. Ez a magyarázata annak, hogy mind erőteljesebben növekszik körükben a sajátos tevékenység iránti igény (önkormányzat, a beleszólási jog kiszélesitése), ami az esetek többségében önállóságra való törekvésekben fogalmazódik meg. Ez a jelenség ugyanakkor magában hordja az elkülönülés,veszélyét, melyet csak a társadalmi nevelés alábbi tényezőinek összehangolt fellépése képes kellően befolyásolni. Ezek: 1. a munkahely, munka- és életkörülményei, 2. a társadalmi-politikai közélet, 3. az iskola, 4. az ifjúsági szervezet, 5. a tömegkommunikációs eszközök, 6. a családi környezet. 1. A fővárosi fiatalok szerepe Budapest gazdasági és társadalmi életében egyre erőteljesebb. A párt gazdaságpolitikai törekvéseinek érvényesülését elosegitő és meggyorsitó, 1968. januárjában bevezetett uj gazdálkodási irányítási rendszer hatására: - a várhatóan dinamikusabb gazdasági fejlődés, - a termelés és fogyasztás kivánatos összhangjának javulása, - a szocialista kultúra erőteljesebb érvényesülése ifjúságunk életcéljai valóraváltásának jobb feltételeit teremti meg. Ezzel egyidőben megnövekednek az ifjúság iránt támasztott követelmények is. Uj problémák egész sorával találják szembe magukat. Jelenlegi gondjaik megoldásában éppen az uj gazdasági rendszer nyomán jelentkező eredmények segitenek. Ezek a gondok azonban ném tűnnek el máról-holnapra. Az előrehaladás során keletkező feszültségek és ellenmondások egész sora vár feloldásra. a) Az ifjúság és a népgazdaság jövőjével szorosan összefüggő a helyes pályaválasztás, a pályairányítás. Mivel Budapesten a munkaerő utánpótlás fő forrása mindinkább az ifjúság, ez túlnyomó többségük számára a munkába állás garanciáját adja. Azonban a gazdasági élet munkaerő igényei, valamint az ifjúság nagyobb hányadának jövőjével kapcsolatos törekvései ma még közel sem esnek egybe, bár közöttük a teljes Összhang még hosszútávon sem teremthető meg. A népgazdaság ma és a közeljövőben különösen: P»<s> • Cf> ** - az eddiginél valamelyest nagyobb mértékben, a felsőfokon végzett kvalifikált szakembereket, - a betanított- és segédmunkások számának jelentős megnövekedését, - a középfokon képzett munkaerő eddigi létszámának szinten tartását illetve kisebb mértékű csökkentését igényli. Az ifjúsági rétegekben azonban nagy az ellenállás ezekkel az igényekkel szemben. A 14-18 évesek mintegy harmada felsőfokú, túlnyomó többségük továbbra is középfokú kvalifikációt kivan szerezni és &
