MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968

1968-04-26 82. öe. - 1968_PB 82/8

-3Az előterjesztésnek azon részéhez szeretnék kicsit élesebben észrevételt tenni amely a közgazdászok tudományos, ideológiai fejlődésével foglalkozik. Ez a fejezet talán a leggyengébb része az előterjesztésnek. Egyrészt azért, mert maga a téma amit megragad: "nem, esetleg".... másrészt az az érzésem, hogy egy kicsit más ma a helyzet mint a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek elfogadásakor amely 3 évvel ezelőtt fogalmazta meg a jellemzőit. Az egész beallitás egy kicsit leszerelő. A nehezitő körülményeket sem ugy értem teljesen ahogy itt megfogalmazódtak. Több elvtárs véleményét kikértem akik nemzetközi szervezetekben is gyakran megfordulnak sok tapasztalatuk van. Nem tartják igaznak, hogy nyugaton csak az átlátszó apolagetika felvetéssel találkozni amelyek ellen is jó lesz felvenni a harcot. 5./ A nyugathoz való viszony: ha az értelmiség különböző osoportjait a szerint mérlegelnénk, hogy milyen a nyugathoz való viszonya akkor azt gondolom kritikusabb és pozitivabb cspportja az értelmiségnek a közgazdászok, de ha JOBB önmagában a közgazdászokat nézzük, akkor nincs minden rendben. A polgári közgazdasági szemléletek, áramlatok, nem kivánatos társadalmi nézetek a közgazdászok szemléletébe is behatoltak. Amig csak arról volt szó, hogy miért nem használjuk a tervező munkában a matematikát addig rendben volt minden de amikor használni akartuk kiderült, hogy nem is olyan egyszerű. Az eszmei és politikai mérlegelés körébe tartozik, hogy egyesek a társadalmi, gazdasági folyamatok marxista értékítéletét a matematikai, logikai értékeléssel akarják helyettesíteni. Nem véletlen kinlódunk. A legnehezebb és a legtöbb politikai problémával akkor találkozunk, amikor jó matematikus közgazdászt és politikai szempontból is egybevágó káder akarunk találni. Tény, hogy a közgazdászok ezen körében találhatjuk a legtöbb apolitikusságot. Nem tudom hol kell keresni az okot az egyetemen vagy az életben. 6./ Bizonyos pontosítások szükségesek a további munkában. Pl: a szocialista integráció hordoz olyan jelleget amelyek évek óta vannak. Nem a megitélés, a helyzet rossz; adott hogy ki hogyan Ítéli meg. Vagy tesz is érte valaki valamit vagy csak nézi. Az ilyen megfogalmazások nem hasznosíthatók egy ilyen politikai anyagnál. 21. oldal első bekezdés: szerintem nem az a baj. hogy van hipotézis, nem azt kell birálni, hanem azt, hogy a döntések rosszul vannak előkészitve. Esetleg rossz volt a hipotézis, és csak hipotézis alapján mentek a döntések. Több ilyen megfogalmazás van. Vannak dolgok amelyek nem engedik meg, hogy egy mondattal elintézzük. Nagyon hasznosnak tartanám, ha a PB.által megjelölt intézményeknél, vállalatoknál az átdolgozott anyagot megvitatnák. Esetleg ősszel ismét összeülne a PB. a tapasztalatokat egyeztetnénk.