MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1967

1967-09-11 77. öe. - 1967_PB 77/16

A problémák közül a vitában résztvevő elvtársait a függetlenített apparátus szerepéről több állásfoglalást mondtak, amit meg kell oldani. Az utóbbi időben a pártmunka veszitett vonzóerejéből és csökkent a pártmunka, a társadalmi funkciók tekintélye. Az okok mellett több tényt felhoznak az elvtársak, pl., az anyagi megbecsülés kérdése. Nemcsak a múlt időben jelentett problémát, hanem az elkövetkezendő mdőben a gazdaságirányítás uj rendszerében az anyagi érdekeltség elve felvetődik. Megnyugtató, ahogyan a Politikai Bizottság határozata felveti. Megítélésem szerint a pártmunkások nem kapják meg azt az erkölcsi megbecsülést, amelyben részesíthetnénk őket. Tapasztalhattuk már, hogy a jó, elismerő szó szinte szárnyakat ad és ezzel gyakorta nem élünk. Egy-egy pártmunkást a több éves lelkes odaadó munkájáért kormánykitüntetésre tudnánk javasolni sok esetben. November 7-e a pártmunkások kitüntetésének ünnepe is egyben. Kerületünk a lo.ooo párttagságra évente 3 pártmunkást javasolhat kitüntetésre. Ugyanakkor április 4-én az állami, gazdasági vezetők részére ennek többszöröse kap kitüntetést, dicséretet. Tehát a gazdasági vezetés területén a magasabb anyagi elismerés mellett is magasabb az erkölcsi elismerés foka. Kérjük az elvtársakat, gondolkozzanak rajta, hogy e téren is tudnánk valamit igazítani. Párttitkáraink nagyrésze lo éve alapszervezeti titkár, de vannak még ennél is régebb óta. Az erkölcsi elismerés növelné a pártmunka vonzóerejét. A másik kérdés: az állami személyzeti munkában meglévő problémák és gondok. Egyetértek az anyaggal és a szóbeli előterjesztéssel is, hogy a gondokért elsősorban a pártszervezeteket, önmagunkat tegyüi felelőssé. Abból indulok ki, hogy az állami személyzeti munka felett is ott van a pártellenőrzés. A kerületi pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek joga van arra, hogy fellepjen a torzításokkal szemben a személyzeti munka területén is. A múlt évben a Kongresszusra készülve a taggyűléseken a legtöbb bírálatot az állami személyzeti és a párt kádermunkája terén meglévő torzítások kapták. A mi gyakorlatunkban arról adhatok számot, hogy az állami személyzeti munka terén meglévő vitás kérdésekben soha sem akadtunk el. Feljebb mentünk. Pl. a Magtermeltető V. igazgatójával kapcsolatban a PB állásfoglalásának adott helyt. Ezzel azt példázom, hogy a meglévő torzításokkal szemben növelni kell a pártellenőr ;ést, csak így tudjuk hatékonyabbá tenni az állami személyzeti munkát. ÁQ>