MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1967

1967-06-28 76. öe. - 1967_PB 76/19

*. AH szagban, mint Magyarország, ahol nemzetközi tranzitálások szempontjából adott a helyzet - vasútnak, postának lehetősége van tranzitálásra - a fizetési mérleg 9o %-ban a külkereskedelemből van. Hasonló még'a helyzet Ausztriában és Svédországban a kapitalista országokban. A szocialista külkereskedelem terén a fizetési mérleg egyensúlyban van; nem mindig volt, pld. 1964-ben sem. Az 1964-es év végén, decemberben született meg a KB határozata, melynek következtében az adottságok is jobbak lettek. Ugy látszik azóta bizonyos fokig az aktívum felé tendál a fizetési mérleg, ez azonban nem vastörvényszerüség, meg kell várni bizonyos időszakot, amikor megállapíthatjuk, hogy aktivum felé tendál. Kb. annyi az aktivum, mint a tőkés passzivumj ezt bizonyos mértékig nem tudjuk lehívni bizonyos árukban. Konvertálási probléma ez. A Nemzeti Bankban összegyűjtött rubelt nem tudjuk dollárral helyettesíteni. Tehát a tőkés export kérdése nem könnyű. Hogyan állunk a tőkés mérleggel? Makacsul, 16 esztendeje hiányt mutat. 1951-ben először, a nagyságrendje lényegében elérte azt, ahol ma tartunk. Valamit visszacsökkent, de nem ugy, hogy lényeges lépést tettünk volna. Ez kb. 2,5 milliárd Ft. árualapnak felel meg. Mi az oka? Nagyon alaposan igyekeztünk vizsgálni. A tőkés külkereskedelem nem azért passziv, mert többet importálunk, mint exportálunk. Íz tünet, de nem oka* Ha lecsökkentjük az importot, nem tudjuk realizálni az exportot. Sok beruházásunk szét van szórva és a gazdaság sok ágában. Ez is ide sorolható. felmerül az a kérdés is, hogy nagyon őszintén és nyilt sziwel tegyük mérlegre, vájjon nem többet fogyasztunk, mint termelünk, és emiatt áll elő a tőkés fizetési mérleg hiánya? Megtettük ezt! Az a vélemény, hogy nincs túlfogyasztás, nem emiatt állt elő ez a deficit. Akár 1957-től, vagy 1960-tól nézzük, nem emelkedett a lakosság fogyasztása jobban, mint a termelés. A termelést a bérek növelése nélkül nem lehet növelni és a termelés és fogyasztás között kellő az arány. A bérek kisebb mértékben nőttek, mint a termelékenység. Mint ahogy más szocialista országokban kb. l$&-os termelés növekedésnek 0,8 %-os bérnövekedés felel meg. így pld. hasonló Bulgária, Románia, Csehszlovákiát Nincs itt túlfogyasztásról szó! Valamennyi túlfogyasztás azért van a közületeknél /igazgatási, szociális, kulturális létesítményeknél/. Van bizonyos pénzügyi terhelés. Az is igaz, hogy ott sem lehet csökkenteni, de jól átgondolva takarékoskodni kell! Hát akkor mi az oka végül is a fizetési mérleg hiányának? Az az oka, hogy a termelésünk - a bővítettet is bele értve - nem eléggé ,1 övedélimz'ői "" ~~ ~ ™ " Ezért ez a probléma, csak nagyobb jövedelmezőségre való törekvéssel oldható meg! A3