MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1964
1964-10-24 51. öe. - 1964_PB 51/6
- 3 ugy látják sokszor nincs látszatja, értelme munkájuknak. -Sok esetben tapasztalni, hogy a nehézségek, bajok forrását másutt keresik, saját munkájuk fogyatékosságait, tennivalóikat lekicsinylik. Előfordul, hogy a párttagság is a helyi, vagy személyes érdekeket védelmezi, nem áll ki következetesen a nép gazdaság érdekeinek elsőbbségéért. \ II. Üzemi pártszervezeteink eredményesen szervezik és hajtják végre a VIII.ko ng resszus hat ározatait, a p árttagok cselekvése e feladatok megoldására irányút . A felső és a kerületi pártszervek összehangoltabb (rányitó munkájának hatásaként az üzemi pártszervezetekvés párttagok gyakorlati tevékenysége jobban kapcsolódik a központi határozatokhoz, célkitűzésekhez. Az eszmei egység erősítése és a; ko&rdináltabb cselekvés irányába hat a munkaprogramok rendszeres egyeztetése is, egészen az alapszervezetekig. Ez a módszer, valamint a tájékoztatás javulása biztositotta, hogy a pártszervezetek egy- egy időszakban világosabban látják mire kell a párttagság erejét összpontosítani. Ma már egyre több pártszervezet képes a központiig meghatározott célokon belül differenciáltabban vezetni, kijelölni a számukra legfontosabb helyi feladatokat és ezek végrehajtására mozgósitaii a politikai, gazdasági erőket. Az üzemi pártszervezetek munkájának középpontjában a vállalat előtt álló feladatok segítése áll Pártszervezeteink annak alapján dolgoznak, hogy *az előrehaladás fő fiieltétele a gazdasági építőmunka sikere*. Ez így van annak ellenére, hogy a párttagság egyrésze elméléileg nem eléggé érti: *most az osztályharc fő területe a gazdasági építőmunka*, s hogy az itt kifejtett tevékenység osztályharcos cselekedet. Pártszervezeteink termelést segítő, ellenőrző munléja most színvonalasabb, konkrétabb, szakszerűbb. Figyelmük jobban kiterjed a helyi erőforrások felhasználására, az export segítésére, a minőség mutatóira a gyártás és gyártmányfejlesztésre. A KB. 1963.december 5,-i határozata és az annak nyomán készitett intézkedési tervek ujabb lendületet adtak a munkához, a felsorolt pozitív vonások, illetve törekvések a pártszervezetek nagyobb számában tapasztalhatók. Javult munkakapcsoltuk a gazdasági- és tömegszervezeti vezetőkkel- aktívákkal, egyre gyakoribb az együttes, koordinált fellépés. Ismerik az újonnan jelentkező feladatokat. A munkatervekben, a vezetőségi ülések, a taggyűlések napirendjén zömmel a gazdasági tennivalók találhatók. Ilyen irányban szervezik a párttagok cselekvését is, adnak esetenként pártmegbizatásokat. Ebből következően a tagság aktivitása elsősorban a gazdasági feladatok megoldására irányul, példamutatása mindenekelőtt ebben nyilvánul meg. A párttagok többsége a kollektíva előtt munkája, magatartása alapján elismert ember, tanácsaikat, segítségüket kérik közös és egyéni ügyekben, kezdeményezéseiket általában támogatják. Szervezik és résztvesznek a munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban. A kiváló dolgozók !5-2o %-a közülük kerül ki, az ujitómozgalomban is növekszik a kommunisták aránya. Élenjárnak a nehézségek felszámolásában, többletmunkát vállalnak a tervlemaradás behozására, patronálják a fiatal és uj dolgozókat. Egyre több kommunista szorgalmazza az uj gyártmányok, technológiák bevezetését,s vesz részt aktivan a megvalósításában. Jelentősen megnőtt a párttagság részvétele a szakmai és általános oktatásban. A kommunisták megértették a szakmai képzés területén lévő feladataikat, egyre aktívabban, példamutatóbban vesznek részt az oktatásban, nagy számban járnak egyetemre, technikumba, általános iskolába. A párttagoknak kb. a fele vesz részt szervezett politikai oktatásban. Ez természetesen nem fejezi ki a marxista-leninista továbbképzésben résztvevő párttagok teljes arányát, bár tény, hogy a növekedés főleg a szakmai képzésben tapasztalható. ORSZÁGOS UEV^ TÁR
