MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1964
1964-04-27 49. öe. - 1964_PB 49/28
XT felelően a képzést. Kádereink többsége hivatásának érzi a pártmunkát, nagyrészt ezért igyekszik képzettsége növelésére s a munkaterületéhez közel álló szakismeretek megszerzésére is, de a diplomaszerzés egyrésze összefügg a perspektiva biztosításával. A pártiskolára történő kiválogatás javult. A káderek többsége az iskola elvégzése után korábbi munkaterületére megy vissza, vagy magasabb funkcióba kerül. Lényegesen kevesebb azok száma, akiknek iskolára küldése nem volt indokolt. A 2-3-5 hónapos iskolák hallgatóinak 5-6 %-a került alacsonyabb funkcióca, vagy\leváltásra. Az 1957 óta 1 éves pártiskolát végeettek közül 58 % jelenleg is hasonlóban 14 % magasabb funkcióba 11 % állami, gazdasági "kerületen vezető 17 % alacsonyabb vagy leváltásra; 2 évest 28 fő vegei íte. Ebből 9 magasabb 14 azonos szintű Előfordul, hogy egy-egy elvtárs nem előre meghatározott cél érdekében kerül az iskolára és ezért a tanfolyam végén elhelyezése gondot okoz. Ilyen esetek a számuknál nagyobb visszhangot keltenek, de mindenképpen károsak. 3./ A káderek kiválasztásánál érvényesül az a törekvés, hogy a pártmunkás önálló, alkotó gondolatokra kápes, a végrehajtást és ellenőrzést szervezni tudó, tömegbevolyással rendelkező kommunista legyen. A párt káderpolitikája helyes és világos, de bizonyos jelenségek azt mutatjuk, hogy a gyakorlatban a követelmények mércéjében bizonyos torzulások vannak, a helyes elvek értelmezése n-em minden esetben egységes. \A minőségi követelmények biztosítását sokszor egyértelműen leszükitjük bizonyos iskolai /szakmai/ végzettséggel r endelkező káderek beállitására.jKisebb figyelmet Törültünk arra, hogy vajon az illető rendelkezik-e a szükséges marxista-leninista felkészültséggel, mozgalmi tapasztalattal, megvannak-e benne azok az alapvető tulajdonságok, amelyek alkalmassá teszik megfelelő továbbképzéssel, neveléssel a politikai vezető munkára. Az «.— ilyen jellegű kiválogatásban szerepe van annak, hogy^ gazdasági és kulturális feladatok megoldásában sok helyen háttérbe szorulnak a politikai, mozgalmi elemek, az eszmei-politikai neve lomunkavt^A hozzáértés iránti igényeket leszükitik tecimikumi7*mérnöki képesitésre és a politikai-szakmai szempontokat nem összefüggésükben, kölcsönhatásukbán vizsgáljákt] Előfordul, hogy egyfunkcióba nem azt kezdik számbavWni, hogy kik az adott területen azok a mozgalmi vezetők, alapszervezeti titkárok, PB, VB tagok, tömegszervezeti vezetők, akikben & ORSZÁGOS LEVÉLTÁR fák
