MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962

1962-04-02 34. öe. - 1962_PB 34/59

44 Kurucz elvtárs: Három javaslatom vah. Egyik javaslatom lenne, hogy a kerületi vizsgálat tapasztalatai alapján nemcsak emelkedett a párt tekintélye, hanem magának a kommunista szónak a fogalma is fejlődött a munkásokban az elmúlt 4 év alatt. Szimpatikusabbá vált. Szükségesnek tartottam igy megfogalmazni, mert ez a budapesti munkások állásfoglalása részéről azt is bizonyitaná, hogy helyes az a politika, amit pártunk a pártonkivüliek felé folytat és amelyet a munkások ugy fogalmaztak meg, hogy a párttagság nem jelent előnyt. Amikor az SzKP programját vitatták a munkások, találkoztunk olyan jelenséggel, amit nem mondtak ki, de következtettünk. A munkások természetesnek veszik, hogy a kommunizmus felé haladunk, olyan nincs, hogy más felé is haladhatunk. A pozitiv hozzáállás egyik fő hajtóereje, hogy a munkások mindenre hajlandók a rendszer érdekében. Szeretnék vitatkozni az anyag egyik megállapításával. Azt hiszem, hogy az anyag legnagyobb pozitivuma, hogy oszin- tén jelez bizonyos problémákat. Egy kérdésben hiányos, ez pedig a Szovjetunióhoz való viszony kérdése. Egyetértve i azzal, hogy 1958 óta hatalmas fejlődés következett be, de olyan egyértelműen, ahogy a jelentés leszögezi, hogy nincs probléma, túlzás, mert nem látjuk, hogy mi a probléma. Beszélni kell a munkásokkal a párizsi csúcsértekezlet elmaradásáról, az atomrobbantásról, az űrrakétáról, mivel nem egyenletes az állásfoglalás. Nemcsak szerkezeti, hanem elvi hiba,ho{y a nacionalizmus és a Szovjetunióhoz való viszony ketté van választva» Nálunk a nacionalizmus szovjet-ellenességben jelentkezik. Itt kellene a fejlődést, vagy a meglévő problémákat jelezni. Azt hiszem - bár a munkások nem beszélnek világosan kellene látni, hogy fejlődés van, de bizonyos kérdésekben van probléma. A Szovjetunióval kapcsolatos dolgokról nem beszélnek a munkások, nem mondhatjuk, hogy nincs szó róla, tehát ilyen probléma nincs. Meg kellene ezt a kérdést vizsgálni. ál M-