MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1958

1958-04-19 7. öe. - 1958_PB 7/9

Suhajda József et« 1 éve dolgozom tanács vonalon, de meg kell mondanom, hogy még nem aszszimilálódtam. Egészen másképp néz ki a tanácsi munka belülről, mint kivülről. Ha pártmunkásaink egy része tanácsvonalon dolgozna, utána kerülne be az apparátusba dolgozni, akkor jobb munkát tudnának végezni e téren. Mi nem tudunk elég jól agitálni, pedig lenne mivel. Jóformán ingyen laük a nép, ingyen utazik, a bölcsődében a napközikben alig fizetnek valamit. Mi ezekkel nem agitálunk, igy ők csak a bajt látják. Tanácsrendszerünk sokat erősödött az elmúlt évek alatt. Hozzászólásomban fővárosi és kerületi ügyeket akarok felvetni. A régi közigazgatás sokkal könnyebben dolgozott, könnyebb helyzetben volt mint mi, mert ők a nép akanfca ellenére igazgattak, elnyomó szerv voltak. A lakosság félve ment be a közigazgatáshoz, mert nem igen várhatott ott jót, de most ugy megy be mint a gazda, birál minkét, joga van hozzá* Régen nem volt fejlődés, változás , mint most. Olyan rendéeleteket hozunk most, amelyek segitenek rendbehozni a dolgokat. Mi kerületi tanácsok találkozunk a legtöbbet a lakossággal, ezrével jönnek a problémáikkal. Kóbor et . itt felvetette a biróságok kérdését , hogy hogyan döntenek biráink. Én a jogalkotás területéről felvetném, hogy jogászaink sokszor elszakadnak a valóságtól. A jogot önmagában álló •

dolognak tekintik. Nem adnak lehetőséget arra ,hogy mi a szocializmus javára tegyünk intézkedéseket. A házak mentesítéséről szóló jogszabály egyes tételeivel nem igen értettünk egyet. Most már uj intézkedések készülnek e téren, ez nagyon helyes, mert nem lehet egyforma nevezőre hozni a vidéki kisházakat és egy nagy budapesti bérpalotát. A rendelet módot és lehetőséget ad arra, hogy a lakásokkal üzérkedjenek. Sok helyen 3-4-5 szobás lakásokban 1-2 személy lakik, mert egymásba nyilnak a szobák és nem lehet kiadni. Marosán György et. Rengeteg házat kellett visszaadni, ?oo.ooo-et, sok volt a törvénytelen államositás. Suhajda JÓzaef et. A különböző területen dolgozó jogászainkat rá kellene birai arra, hogy több jogot adjanak a tanácsnak, mint eddig. Rengeteg példát tudnék £ arra felhozni, hogy magánosan élő emberek 3-4 szobás lakásokban laknak, de nem tudunk semmit tenni, mert a kezünk meg van kötve. Itt van pl. a mi kerületünkben Zimmermanné, aki egyedül lakik egy 4 szobás lakásban, de nem tudunk semmit tenni ellene. Mikó elvtárssal beszéltem nemrégiben aki elmondta, hogy most van átdolgozás alatt e törvény, mi már nagyon várjuk. Mi leépítettünk egy csomó létszámot, felszabadulás óta három-négy esetben volt létszám csökkentés, legutóbb 16.ooo-et épitettünk le. A Vili. ker-ben a megalakuláskor 3o6 volt a létszám, azóta a kerületben a lakosság száma jóval megnövekedett, ma 184 a tisztviselő, 1 tisztviselőre 14oo ember jut. A helyi tanácsok megkapják, hogy hány embert kell leépíteni és azt végre kell hajtani. O.yan alacsony a létszám a tanácsoknál-, hogy nem tudunk eléggé foglalkozni a lakosság ügyes-bajos dolgaival. A XVII.ker-ben a lakosság száma 45.ooo

? a tanácsi dolgozók száma 95. Véleményem szerint az ilyen aránytalanságokon lehetne változtatni és akkor megfelelőbben tudnánk a lakosság igényeit, kívánságait teljesíteni , A lakosság az állammal nem a minisztériumban, vagy a Pőv.Tan-nál találkozik, hanem a kerületi tanácsnál. Ezután itel, hogy ott hogyan foglalkoznak az ügyével. E téren pedig van még sok tennivalónk, sokat kell javítani munkánkon, hogy tényelgesen még jobban viszonyuljanak hozzánk. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR a