MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1956

1956-12-08 1. öe. - 1956_PB 1/2

Bisskue, h jJfiéJ A csütörtöki értékeléshez néhány megjegyzést fűzök. A határozat értelme és célja, hogy a helyzet értékelésében egységes álláspont legyen a pártban- Pontos, hogy, ez domináljon. A határozatban a kormány programmal kaposolatos részekre utalások nincsenek részletesen kidolgozva. A határozat célja, hogy az október 23.-i ügyekben megszüntesse a zavart. A határozatban a 4- alapvető ok kölcsönhatását kell megmutatni, Az október 23-át megelőző időszakban. Ez a kölcsönhatás az események időszakában és azután is jelentkeznek és hatnak. 1./ A Eákosi-Gerő féle klikk motorja előkészítette ezeket az eseményeket. A helyzet az, hogy olyan nézetek vannak a pártban, hogy e nélkül az események nélkül a változás nem történhetett volna meg, A határozat világosan megmondja, hogy ezek az események nélkül' is a szükséges változások megtörténtek volna. Az ellenforradalmárok ezzel akarják igazolni magukat. Ez nem lehetett az események igazolása. Miért nem? Először is az államhatalom alapjait támadták. Ha nem jött volna közbe november 4»-e, akkor az ellenforradalom győzött volna Magyarországon. Elősegítette ezt az október 23.-i események helytelen értékelése* Helytelen volt az az értékelés is, ami megjelent a Szabad Nép 29.-i "Hajnalodik" c. vezércikkében, amely a felkelést a 48-as nagy nemzeti forradalomként értékelte. Ez összezavarta a párt sorait, a hadsereget demoralizálta és az ellenforradalom irányában hatott. 2./ A második »k a birálat eltorzulása és utcása kerülése, amely különösen 1956. tavaszán és nyarán a különböző vitákban jutott kifejezésre. Itt több dologról van szó. Az Irodalmi Újság egész vonalvezetéséről, amely eszmei előkészítője volt ennek, azonkivül a petŐfi-köri viták egyrésze, A petőfi-köri viták egy csoportjába tartozik az előkészítésnek. Ott már világosan lehetett látni, hogy a reakció nem volt elhatárolva. A reakció ott volt és bekapcsolódott, felhasználta a vitát a párt elleni támadás, a rendszer alapjainak támadására. Azonkivül azt is meg kell mondani, hogy annak a csoportnak, ami ugy van megjelölve, hogy Nagy Imre, Losonczi, vagy a körülötte csoportosulok, pozitiv.programja nem volt. Ezt nagyon világosan meg kell mondani. Természetesen ez azt is jelentette, hogy ezeknek az eseményeknek ezekben az időkben a párt-vezetése nem állt az élére. Nagyon lényeges dolog október 3o.- és november 4.-e közötti időszakot alaposan megmutatni, mert ebben az időszakban következett be különösen szembetűnően a teljes jobbra-tolódás és ebben az időszakban jelentkezett leplezetlenül az ellenforradalom. A helyzet különlegessége abban volt, hogy a tömegek miért nem látták világosan és miért nem látják ma sem elég világosan a jobbratolódást ós az ellenforradalom jelentős4gét. Azért, mert a kormány élén kommunista miniszterelnök állt és közben az utcán folytak a különböző kivégzések a kommunista és haladó emberek kivégzése és közben egy sor törvénytelen döntés született. Pl. a semlegesség kimondása. Ez a magyar törvények szerint csak a parlament joga és a többi döntés is a Varsóiszerződés felmondási:;, az ENSZ c-saptttk behívása, - ami hazaáruló döntés volt -. Nagyi*. f«nt«s tehát a második okndl ezeket figyelemlievennJU ./. \ — , r\