MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1956

1956-12-08 1. öe. - 1956_PB 1/3

• 3 U<^ JfO 3x/ Az ellenforradalmi erők ténykedése: Mindszenty "beszéd, jobboldali belső erők jelentkezése, kommunisták és ha­ladó emberek meggyilkolása. Ezeknek az erőknek első ténykedéstik volt, hogy elkezdtek különböző zabrálásokat. Ma reggel beszélt Trencsényi Waldapfel elvtára Vándor elvtárssal és elmondta, hogy a nyári szabad egyetemen egy amerikai professzor előadást tartott, melyben lé­nyegileg megszabta a felkelés eszmei vonalát. Kimondták, hogy kommunista jelszavakkal kell jelentkezni az ellen­forradalom esetén. Nagyon fontos nekünk, hogy ezt a tájé­koztatót megszerezzük adatgyűjtés céljából. 4,/ Negyedik ok:a nemzetközi imperializmus támogatása és részvétele nélkül lehetetlen lett volna az ellenforrada­lom* Azonban látnunk kell azt és le kell szögeznünk, hogy a négy ok közül ha csak egyik is hiányzott volna, az ellenforradalom nem sikerül. A nemzetközi imperializ­mus célja, hogy uj háborús tűzfészket robbantson ki. Nagyon lényeges látnunk a differenciálódást. Tisztán kell látnunk a részvevők szerepét és megkülönböztetésüket szakaszosan. Tehát látnunk kell azt, hogy a részvevők egy jórésze a hibák ellen lépett fel. De már itt az első lépésnél bekapcsolódott az ellenforradalom. Pl. Petőfi-köri viták, nyugati orientáció. Az ellenforradalom első ténykedése az volt', hogy ugy vidéken, mint Pesten listákat állitot­'tak össze a kommunisták kivégzésére. A Rádióban jelentkezett B*3iabó . Löweastein hergeg. Ez is azt bizonyitja, - és világosan meg kell magyarázni, hogy ez nem forradalom, hanem ellenforradalom volt. A fegyveres harcban részvevők is az ellenforradalmat mozditották elő azáltal, hogy fegyveresen az ellenforradalmárokat támogatták, A november 4.-i fordulat nélkül egy vívmány lett volna az ellen­forradalom vivmánya. Amiért a tömeg jószándékkal tüntetett az mind eltűnt volna és az ellanforradalom működött volna Magyarorszá­gon. Ez lett volna a vívmány. A jelenlegi helyzet lényege, hogy az ellenforradalom takti^kát vál­toztatott. A fegyveres harc megszűnése után a fegyveres erők szét­verése után, a sztrájk, a szabotázs vonalát választotta és most vi­lágosabban jelentkezik, hogy forradalmi és munkás jelszavakkal ál­cázza magát. Mi ugy beszéltünk erről elvtársak, hogy az ellenforra­dalom utóvéd harcokat folytat. Igyekszik pozíciókat szerezni ebben az utóvéd harcokban, igyekszik megszerezni a gyárak, hivatalok ve­zetését, bemenni a tanácsokba, más szervekbe. Különösen világosan látszik elvtársak az itóvéd harcoknak ez a jellege a tegnap a gyá­rakban felolvasott Bp-i Munkástanács határozatában. Én nem akarok részletesen beszélni arról, ami a határozatban van. Ezzel a memo*­randummal fogunk részletes n foglalkozni. Ha ezt a memorandumot összehasonlítjuk a néhány nap előtti dolgokkal, azt látjuk, hogy itt letértek már egy kicsit. Emlékezzenek milyen követeléseik vol-. tak: Nagy Imrét vissza a kormányba, több pártrendszert, stb. /felolvassa a munkástanács követeléseit/ A másik vonali egy ilyen sokszorosított anyag: úgynevezett munkás­kamaráknak a létrehozása. Ez a két vonal érvényesül. Tegnap küldött­ség volt Kádár elvtársnál,tárgyalni akartak. Kádár elvt, nem tár­gyalt velük, hanem megmondta a véleményét. Vagy: elhatárolják magu­kat az ellenforradalmároktól, vagy ugy fo.gunk ellentik harcolni, mint az ellenforradalmárok ellen. Jelenleg az a helyzet, hogy a munkástanácsokat akarják felhasználni arra, hogy politikai közpon­tot és hatalmi szervet hozzanak létre, A kn monnyal szemben*, akar­ják ezt létrehozni. Különböző frontokat szét kell választani. Ne­künk nagyon fontos megnyerni és beszélni azokkal az emberekkel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom