MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.1.) 1957

1957-05-13 16. öe. - 1957_IB 16/19

m Borka Attila elvtára 3 Az cgltáoióban ma sem használunk megfelelő módszereket. Nem beszélünk arról, hogy milyen következményékkel járt volna az ellenforradalom győzelme. Az ellenforradalom előtt Magyarországon a szó és a tett közötti sok éves összhang megbomlott, a párt elvesetette régi tekintélyét, hiányzott az a sziklaszilárd bizalom, amely hosszú éveken keresztül jelezte a párt és a tömegek kapcsolatát*" Az ellenség mindezt jól meglovagolta. Az ellenség szándékát és módrszereit a kommunisták,az idősebb generáció hamar megértette. Sajnos az agitációnak még mindig nem sikerült a széles tömegekkel sok fontos, pártot érintő kérdést tisztázni. Nem sikerült meggyőzni a tömegeket arról, hogy az ellenforradalom óta a párt mindent elkövet, hogy amit mond, az egyezzen is a tettekkel. Az agitáció hibája következtében a tömegek még ma is régi tapasztalataik alapján Ítélik meg politikai ténykedéseinket. A tömegeknek bizonyitanunk kell tettekkel és agitációval is, hogy módszereink, tevékenységünk jellege megváltozott. Hogy mindinkább közeledünk a ezavak és tettek egycégének megteremtéséhez. Sajnos az állami szervek ezen a téren még nem segítenek eléggé bennünket. Ezért venwsfc na.2y fentoseága a tanács és a különböző állami szervek megváltozott munkamódszerének, párt politikáját alátámasztó tevékenységének. Csck ilyen módon tudjuk bizalmat helyreállítani. Kónyl gyula elvtárs t Marosán elvtárs felvetette, hogy a jelentés tul pozitív, szemben a pártszervezetek helyzetével, Budapest kerületei közül három kerületben szervezkedett legkevésbé az ellenforradalom, A XIII. kerületben októberben nem volt olyan fegyveres harc mint másutt, de ebből nem következik az, hogy az ellenforradalom ideológiai eszméje nem ugyanúgy hatolt be mint a többi kerületbe. Az ellenforradalom irányító gócpontjaiból felkeresték a legfontosabb üzemeket és február végéig még az Irő&zöveteég tagjai is kijártak a£ üzemekben és agitáltuk. Tehát, bár nem voltak fegyveres harook e kerületben, mint máshol, de az ellenforradalom ldeiológiai eszméje és szervezettség nem volt kisebb nálunk sem. Mi az oka, hogy a pártba nem özönlenek be a munkások? Szerintem igaza van Marosan elvtársnak, hogy a politikai események értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a munkásosztály jobban el mint korábban és a múltban nem voltak ilyen lehetőségiéi a hatalom gyakorlásában. A munkások többsége ezt látja, fás azt mondják, kétségtelen, hogy a hatalom birtokosai voltunk, azt is elismerik, hogy jobban élnek mint a Horthy rendszerben. Azt moaáják, hogy proletárdikatura ?an, a munkaeocztály vezető szerepet tölt be. Bizalom és szeretet nyilvánult meg a pártvezetők felé. 195o~től ez a bizalom meglazult. A munkások lS4í>-től a párt hivó szavára összehúzták a nadrágszíjat. Marosán elvfcárfl agy tette fel a kérdést, hogy próbáljuk a kulcsproblémát megkeresni. Nem lehet ezt a kérdést ugy felvetni, hogy csak azt nézzük meg, hogy mit kapott a munkásosztály. Ki kell hangsúlyozni azokét a problémákat, melyek megvoltak. Néhány dolog amiről eddig nem beszéltünk! A munkások tekintélyes része meg lett bántva anyagilag és erkölcsileg is. BK. jegyzés, normarendezés stb. Nagyon sok jő szakmunkás fellépett a normarendezésnél, hogy ne mechanikusan legyen az végrehajtva. Ezeket az embereket mi jobboldali szociáldemokratának bélyegeztük meg. A legjobb szakmunkások, esztergályosok, műszerészek, lakatosok, akik a pártban a gerincet képezte, - ma nagyrészt távol vannak a párttól. Tekintélyes részüket oktalanul bélyegeztük meg.