MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. június 14. - 1949. július 12.
1949. június 14.
életivel, mozgalmi mult4 val, Vtt ^y azzal, hogy hol lakik, vagy van-e családja és mi a polgári foglalkozása. .•• 3,/ Arai az alapfokú oktatás a dszorét iiaSti a logtöbbS*a*tben nem különbözik a purtszemJLaárlumok módezerétől, /lTDQz 9 v!Bj8* 9 KIOSZ/ ez nem rossz akkor, ha az ilyen sssmlnáriunszsrü o; tnt&s mellett van a ozélos tömegek oktatáar og y lazább és vonzóbb o-tatáéi • íoma, A szemlnáriumszei'ú oktatás pedig oaak az aktívák falé szól. Azonban a legfontosabb töme c szervezetein,c na-ben nem állandósítottuk még ilyen okt.táal formát, mely na;,y tömegek oktatására alkalmas, AZ utcbbi hónapokban próbálkozott az VHOSz a szülőkIskolájával, ahol p.rtnapazaruen vezetik le az előadásokat és nem veszik számú* a hallgatok megjalenásét.ázélea tömegeket átm ' fogc oktatásnak bizonyult a üZIZ egyenruha-vizsga, de március 15.-m én a ruhákat pr v ba nélkül is nagy tckagbvn osztották ki, ami viozont nagyon lejárattá a xx vizsga értekét. Az ilyen ekeiók, mint a tömejioktatáa rugói jónak mutatkoztak. Az esti iskolák oktatáal módoséra azonos a F»*rt esti iskolájának móds erével^ a tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ebben az oktatási forajiban nem tudják rregajldanl a hallgatók nevelését. Tekintve, hogy itt aktívákról váa.ezó, az a későbbi gyakorlati munkában károsan érezteti »etáaát. /Az aktivek nem fegyelmezettek munkájukat nem végzik elég lelkiismeretesen,/ A nevelési munka biányoeeága legjobban az ifjúsági szervezeteknél nsutetkozlk rreg. ippen ezért aa jfjaaégj I arvaaataaliai s MsvsfM v lég mellett ki kall aséieeiteni a rcinőeéeS oktatás kereteit la és tSbb eg aznapos . iskolákat kell szervezni. Ami aa egéaznapja Iskolák kérdését illeti, ilyennel a nagybudapesti ' ezervezetek nem rendelkeznek, orav.égos központjaik szervezik ssg . az iskolákat, ez a körülmény részben aegfosztja a tömogezervezetéket attól, hogy minöaégi oktatás kat Mazizeáitsék, ezenkívül Sok eaetben keresztbeezervezéshes vezet a na-ybudapeati és az országos központok között nemos-ik az oktatási, hanem káder és egyéb vonalon ia, A tömegazorvezetek oktatáal munkájának kifejlődését nadrban akadályozta az, hogy a oktat isi anyag xsgazerkesztasa az WXDSn kivételével csak hiányossággal készült el. oiyau la el$f rdult. hogy az Illető törne szervezet aa* eaját célkitüzéaeivel foglalkozó speciális e yasrfcít aem tudta elkéaSitcni. /tíSzhSs/ AB anyagazerkeaztéa kérdésit nemaokkal vitte elít re az Országos c ta áai Osztálynak az a politikája ssn, hogy :Í ^zabadriüveiődéel ranáoeafjl tipizált anyagot Íratott meg az összes töme^szervezetek am-miárn, melyek az egyea fizetőket aaját fedőlapjukba kötve használhatják. A tömagszarvezeteknek iivenfürmáa való megaagit^ae nem mutatkozik elégségesnek, mert az anyagot megfosztja a r'tagak felé való epeoializálástól. frakasagvozst, A szakszervezeti okt-táa legnagyobb tömegeket a világnézeti oktatásával fogott át. rzenkivül szakmai és kulturális oktatást is szervezett. 1 Amellett, hogy a M cfontosabb tömegazerve etünk a vele való együttműködésünk éa az oktatás-politikai irányításunk hiányos volt. A szakszervezeti oktatásnak oaak agy-agy rí szelte vei foglalkoztunk, mint pl. a tormészettudemányi oktatéa, vagv a azakmai tanfolyamok politikai oktatása. Magával a szakszervezet alap- 5s közé, fokú világnézeti o tatásával nem volt elég erőnk foglalkozni,
