MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. június 14. - 1949. július 12.
1949. június 14.
A szfckszervczeti oktatással kaposolatban a következő problémáink merültek felt 1./ Elsősorban az, hogy nem volt biztosítva szervez et-Unj^e, Pár$ ,.i>'ányitása ée támogatása a szakszervezetek felé. kivereaz beálló nagyüzemeinket, sngx ahol minden minden $árt OB-na\ tágja a szakszervezeti oktatási megbízott isi I yen nx esstffcá^'ei^ogyttttmükrdés jó. Az OB segítséget nyújtott nemcsak a azeűd&áj^&mok meg^U<* szervezésénél, hanem az egyébk szakmai tanfolyamokon ipl*6 politikai oktatás biztosításában is. GB-ink segits.'ge nyomán pl. w Gtoldbergerr .K ben 2-rÓl 2i-re szaporodott a szakszervezeti szemináriumok jzáma, vagy a BSZKRT-nál 136 szakszervezeti szeminárium folyik. Sokkal nehezebbe* a helyzet a területén, ahol a kis- és középíüzemek vannak. Itt csak abban az esetben lehet biztosítani a kerületi OB irányítását a szakszervezetek felé, ha a szakszervezetek Szakmánként megvannak a területi oktatási központjaik. Ennek a megoldásnak azonban az áll útjában, hogy SOK szakszervezet ország, s központja közvetlenül tart kapcsolatot a közép, esetenként a kisüzemekkel is. Pl. nagybudapesten a vasasak loo, az élelmezésisk 6o, a ve t yi szakszervezet pedig valaaennyi izemével közvetlen 1 kapoaoltot tart fenn. Ha valemenayi szakszervezet oktatási hálózata ugy volna megszervezve, mint pl. . textileseknél, ahol az összes textil-üzemeket 11 területi és 3 önálló üzemi oktatási megbízotton keresztül irányítják, akkor a kerületi OB-ink kaposolatot tudnának tartani a szakszervezetekkei közvetlenül le. ,»' Így s ss kTw mTcm , tEbuz*á&*:*t&%iwi\tt xmg, taxmxxn gxlillj aflűln^^ áznizszetah'kel; iMgifajnzak\^iBiaa*atfcstájilmwstwxyáint~£oast^n± TfeazTa • | ha fmm^flLwt**m± i r^r-rinr-^ntv-r^ntv TT-TTTT-V* TVT ggjqp XKXX>XXXXXX::X:OCAXXX:CÍTXX <?•/ Másodsorban problémát jelentsek az, hogy nicsn pontosan elhatárolva a 9árt és a szakszervezeti oktatás területe; Országos oktatási értskezlet leszögezte, hogy a párttagok oktatása a Párt feladata; a szakszervezeti világnézoti oktatásban elsősorban a pártonkivülieket és azokat a párttagokat kapcsolják be, akiket a p$rtoktatás zaakrgTXtax nem tud átfogni, ^aonktvül a szakszervezet feladata, a dolgozók szakmai oktatása s nmmxxáx emelni műveltségi színvonalukat. Ez a raghatározás sok vitára adott okotg, előezőr, nert az dolgozók na -yrészs párttag és, oktatásra elsősorban erek voltak aktivizálhatók, másodszor: mert a szakszervezet elsősorban a világnézeti oktatását szélesítette és erejének csak kisebb r szét fordította aé* szakmai ós egyéb közművelődési tanfolyamok szervezésére. így jelen eg az a helyzet az üzemeinkben, hogy a Párt, mint élcsapat . kétszer- hárons or annyi JÍ hallgatót oktat, mint a szak szarvezet, pl. a W.M.-ben 2o szakszervezeti, ó7 párt, Ganz Waggonban 6 szakszervezeti, 32 párt, a M.Pamutban 6 szakszervezeti 21 párt, az Igyesült Zez< ban lo szakszervezeti ás 27 pártszeminárium van. st Az a körülmény, hogy az üzemi szemináriumaink a jelentkezők/mag*-x rxzzirt csaknem loo ^ban bekapcsolják a szemináriumokba, erősen érinti szemináriumaink politikai színvonalát, másrészt csökkenti e szakszervezeti szemináriumok értékét. Ezzel kapcsolatban olyan eseoet is tapasztaltunk, mint pl. M. textilben, ahol mindössze 2 ezakszervezeti szemináriumot szervezetek és mindkettőre tisztviselők Járnak. Vannak jó tapasztalataink is, ahol mindkét oktatásnak megadják a súlyát azáltal, hogy a pártszemináriumokba csak olyanokat vesznek fel, akiknek már van politikai előképzettségük. Bz nagyon megnövelte a p-^rtszemináriumok és nxx a szakszervezeti szemináriumok tekintélyét iá és fokozta s hallgatók igyskststét. így pl. w "ORSZÁGOS ÍÜVÉLTÁR ^ ' _ A
