MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. február 1. - 1949. április 5.
1949. február 22.
OKSZAGCS LEVÉLTÁR Javaslat a z üsemi szervezeti munka megjavítására • A felszabadulás után as üzemi bizottságok előbb alakultak neg, mint as üzemi pártszervezetek. Ss magával feszt a azt, hogy régi párt* éa szakszervezeti emberek az Üzeni bizottságokba kerültek* A kesébb megalakuld üzemi pártszervező kbe többségi ben második garnitúrába tartozó elvtársak* vagy üzeni bizottsági tagok kerültek* Bz sok esetben oda vezetett, hogy az üzeni biaottsén és a pártszervezet vezetésege azonossá vált,a mun* ások előtt is oaszekeveredett a pártszervezet és as Üzeni bizottság. A mozgalomnak ebben a periódusában az Üzemi bizottságok nem eygszer a pártvoze őség funkoióit is betöltötték. Később as üzeni pártszervezetek fokozott kiépülése t szervezeti megerősőd se folyton az üzemen balul megindult a "haro" a hegemóniáért. Is abban nyert kifejezést, hogy ki a felsőbb fóron, a pártvezetőség. Vagy as üzeni bizottság, Hosszú szívós munkával sikerült nejgter emteei az üzemen belül a pártszervezetek politikai vezetését* Igy az Üzemi bizottságok kizárólag a naguk műnk/j nak elvégzésére ssoritkdztak* Gondoskodtak az üzenek heljflroliitásaról, a termelés fokozásáról és a tőkések ellonőrzéséről. Ilyanirányu tevékenységüket a pártvezetőségnek irányításéval, ellenőrzésével végezték. Az üzemen belül kimondó ttakv szakszer vezeti munkák vezetésére és összefogására nem voltak megfelelő szervek* Az Üzeni bizottságok Összetétele és feladatkörének megh-tarozása nem volt alkalmas arraj Mii' kesében tartsa a szakszervezeti nozgalnat és elvégezze, illetve elvégeztesse azokat a munkákat, amelyek a szakszervezetre tartoztak* Igy alakúit ki as a helyzet, ho& bisonyos munkák elvégzésére /sport, kultur stb/ egyre inkább 0 pártszervezetekre hárult* A pártszervezetek vesetőségében is meg volt a hajlam arra, hogy aiindont a magok közébe vegyenek* Mikor az Üsemi pártszervezetek fontos feladatévá vált, hogy a termelés kérdésével fokozottabban foglalkozzanak, méginkább a pártszervezetek kezévé került az üzem életének iranyitása és a feladatok gyakorlati végrehajtása is. JSzzel egyidejűleg az üzemi bizottságok munka és feladatköre egyre szűkebb lett. Az üzemek íllaaoait'ísa után az üzemi bizottságok non tudtak beleilleszkedni az uj helyzetbe, nem találtok meg a módját annak, hogy hogyan végezzék aunk«jukat* Így azok e munkák, amelyeket eddig az üzeni bigottá go* végeztek, azok ls többségében a pártszervezetek vezetőségére vagy az üzemi négyszögre hárult* Az üzemi bizottságik munkájának visssaesesehez hozzájárult az is, hogy az üzemi bizottságok elnökeit és az üzeni blzottségk tagjainak Jó részét elvitték az üzemekből, vagy az üzemen belül kerültek fontos b.azdas -ji funkcióba* Ma az a helyzet, hogy az 1946-ban megválasztott üzemi bízatta tagjaiból alig találunk az üzemekben olyat, aki jel* leg üzemi bizottsági mtfn^vei foglalkozik* An üzemi bizottságok na főleg panasz .ntése szervek, a termelés Irányításában ellenőrzésébe alig folynak bele. A pOnaszintézéseken kivül az élmunKáökitüntetétekkel, jutalmaz sokkal és a bérbesorolásokkal foglalkoznak* A munkakörnek szűkülésével egyidejűleg az üzeni bizottságoknak
