MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. február 1. - 1949. április 5.
1949. február 22.
ÓRSZtecs LEVÉLTÁR tekintélye le erős nértéicben negeeappaut* A dolgosok aao*kal a problém.kkal, amikkel azelőtt az üzesi bízottá jókhoz fordultak, na a pártszervezeti titkárhoz mennek, még akkor is, ka ennek elintézése non le a titkárra tartozik, As a helyzet alakult ki az üzemeken belül, hogy a pártszervezetek végeznek aa már mindenféle munkát és nemcsak politikailag ir nyitják üzemük életét, kanén gyakori ctl véryítj végrehajtás ie a pártszervezetekre h.rul. AZ egvesülés el' tti politikai helyzetben nagyrészt ezU:ség is volt, hogy a pártszervezetek fogl 1koszának olyan kérdések megoldásával, nelyek nem t rtcztsk a pártszervezet feladataihoz. Az uj helyzetben azonban, amikor pártunk vezető szerepe az ország Összes dolgozói el tt világos, fokozottabban arra kell törekedni, hogy a felsőbb vezetéshez hasonlóan z üzemi t rtszervezet is valóban aa ^zenei politikai IranyitOJávA váljanak* A Jelenlegi körülnények között azonban Üzemi szervezeteink nem tudnak ezeknek a ^ö vet élmény esnek megfelelni, mert tul vannak terhelve olvan feludntek elvégzésével, mely feladatok non pártf eladatok. Hziikségassé v.ílt, ho . p irt szervezeteink a to^tegsservezeti Jellegű munkákat folyafitesan átadj k a töae^azervezeteknek, ele; 'sőaarbsn »Z üzeaén belül az üzemi ezökzzervezeteknek. nércluabas megválasztandó Üzemi szakszervezetek és ezeknek vezető szervei nea lesznek alkflnee^k nép, arra, hogy & pártszervezetek t^aoRst''- s» nélkül' munka Jukat el tudjuk végezni.nA aa üzemekben meglévő szakszervezeti apparátus nea aépee arra, hogy a .szak szervezeti választásokat politika11a& előkészítsék és annak végrehajtását zö-kenésaanteaan biztositud kV' fenét ngy.as clf-kéeiztés, mír/; v laaztáa ut ni aiun.it r. ; rtazervezeteinknek hosszabb időn keresztül ere3 mértékben tánogataaiok kell aa üzeni szakszervezeteket mnoJkáJukbeai. AB üzemi szakszervezetek nüködési szabályzata részletesen leírja az üzemi bizottságok, aütyelybizotts- gok és bizalmi, testületek feladatait és aunktutörét. Ez a működési lyzat azonban nsuc véleményünk szerint nyitva h&gy.egy pár lfcen fontos kérdést, Sincs részlete-' aan azé az üzeni bízott..- &aa munz^janek. irányításairól és''ÖBBzefogása> ról, pedig ez alapvető feltétele lonne amink, hopy munkájukat'jel el tudják végezni. A működési szabályzat arra vonatkozoleg annyit jegyez negt M sz üzemi blko tsdg Jé munkájához szükséges, hogy a szakszervezet vezető szerveivel állandó szoros kspeaol.tot t rtson, naok utasításai éa útmutatásai alapján vezesse az üzen szervezett dolgozó in-k saakszervezeti mozgalmát"." Úgyszintén nem tesz említést > területi bizottságokról éa a helyi csoportokról sem. A területi bizottságok és helyi csoportok az üzemi bizottságok műnké Jn-á lr-n;-itáaiban és ellenőrzésben nsgy m k-t tudn'k végezni, "izek nélkül nem 1 t. a', t-izio. i.tva * vezetést és irényit st, mert pl. 'a vasaaokn.K 3.0 üzemben lesz olyan szakszervezet csoportjuk, melyeknek függetlenített titkára less, Sz esnek központi c. jgáaa és munkájuk ellenérzése nea lehetséges* Ken elég világos a müköaési sz b lyzatbem a mühelybizottaagok éa a bizalmi OK egymáshoz valé viszonya, illetve nüködési feladata* z előterjesztés minden feladatot, amivel a szakszerv zeteknek foglalkozniuk kell a műhelyen belül, a bizalmiakra épiti éa Így ugy néa kl,hogy a muhel vezetőség, csak közvetítő szerv lenne /z üzemi bizottság és a blzalalak" között. Igy fennUl annak a veszélye, hogy a műhelyekben létra hoznak egy szervet, anely auak ütörét nehezen vagy egy-Italén nem tudja kiasntani.
