MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. július 12. - 1955. augusztus 8.

1955. július 12.

3 meg a társadalom szerkezete. Mint osztály megszűnt a földbirtokosok és az ipari burzsoázia. A munkásosztály kiemelkedett az elnyomás* bél, a kizsákmányolásbél, létszámban megnőtt, politikai és kulturális szinvonala emelkedett, társadalmunk vezető osztálya lett. A dolgozó parasztság megszűnt elnyomott, ki sorázott osztály lenni, többségében a középparaszti színvonalra emelkedett. A munkásosztály szövetségeseként építi az országot és egyre inkább a szocialista mezőgazdaság útjára lép. Uj, nagy erővé lett az értelmiség is, amely többé már nem a burzsoá kiszolgálója. A politikai munkában rétegenként és személyhez szólóan mutassák be pártszervezeteink az elmúlt lo év változásait. a./ A munkásosztálynak nem voltak politikai jogai, elnyomott osztály volt. FI. az 1937-es választójogi törvény az ország lakossága 28-3o $-ának biztosította csupán azt, hogy szavazhasson, az ipari munkások mintegy 6o $-át már eleve kizárták a választásokból. A Horthy-parlamentben 86 földbirtokos, 125 főkés, 2o főpap stb, volt és egyetlen egy munkás sem foglalt helyet. Nem voltak jogaik a munkásoknak gazdasági téren Sem. A munkáscsaládok zöme súlyos anyagi problémákkal kuzködött. Pl. a Weiss Manfréd-gyárban heti 12-14 pengőért dolgoztak az aszszonyok. Sokaknak azonban nem volt munkájuk. Budapesten a hivatalos statisztika 32.ooo munkanélkülit tartott nyilván. Ugyanakkor 7/eiss Manfréd 1935-ben 8*5 millió pengő tiszta hasznot vágott zsebre és rajta kivül még 122 tőkés 3 millió pengőn felüli profitra tett szert egy esztendő alatt. Ma a munkásosztály az ország gazdája, a hatalom birtokosa. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy ma már a választásokon, az ország egész felnőtt lakossága résztvesz, s hogy az országgyűlésben nem gráfok, bankárok, főpapok és társaik, hanem munkások