MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. július 12. - 1955. augusztus 8.

1955. július 12.

és szövetségeseik, a parasztok, a néphez hü értelmiségiek döntenek az ország sorsáréi, hanem abban is, hogy a társadalom legfőbb törvénye a dolgozókról való gondoskodás, l b./ Az értelmiségi dolgozók a múltban a tőkés társadalom kényszerű kiszolgálói voltak* Nem egyszer a megaláztatás, a lenézés volt osztályrészük* Sokszor súlyos anyagi gondokkal küzködtek. Ma az értelmiség réeztvesz a társadalmi életben, az ország életének alakításában, megbecsülés övezi munkáját. Pedagógusaink csak nemrég tapasztalhatták ezt a gondoskodást, amikor államunk rendezte fizetésüket, s megélhetésüknek, fejlődésüknek biztos alapot teremtett. Az értelmiség többi rétege: tudós, művész, műszaki értelmiség stb. egyaránt minden támogatást megkap, hogy alkotómunkája zavartalan legyen, hogy minél többet és jobbat végezhessen a nép érdekében* c./ A dolgozó nők helyzete a múltban mindenkinél súlyosabb volt. Pl. a nők csak akkor kaphattak szavazati jogot, ha lo éve magyar állampolgárok voltak, 2 év óta egyi.elyen laktak, harmincadik életévűket betöltötték, s legalább 3 gyermekük volt. Kivételt képeztek a középiskolát, vagy egyetemet végzett férfiak feleségei - természetesen ezek nem a munkásosztály és a parasztság soraibél kerültek ki. Gazdasági téren is fokozott volt az elnyomás. A dolgozó nők 2o-3o, sőt nem egyszer 4o-5o százalékkal alacsonyabb bért kaptak, mint a férfiak* Ma politikai jogokban nincs különbség férfi és nő között és a munkában is egyforma jogok illetik meg őket* Az alkotmánynak megfelelően államunk igyekszik a dolgozó nők helyzetén állandóan könnyíteni* Ezt szolgálja a családvédelmi törvény, a háztartási munkát megkönnyítő gépek gyártása és társadalmunk sok más tevékenysége. A nők egyenjogúságának szemléltető